_században dbpedia-hu:Kategória:Constantinus-dinasztia rdf: type owl:Thing dbo:Monarch dbo:Person schema:Person dul:Agent dul:NaturalPerson dbo:Agent foaf:Person wikidata:Q116 wikidata:Q215627 wikidata:Q24229398 wikidata:Q5 rdfs: comment I. (hu) rdfs: label I. Constantinus római császár (hu) owl: sameAs freebase:I. Constantinus római császár prov: wasDerivedFrom wikipedia-hu:I. _Constantinus_római_császár? 272. február 27. - Nagy Konstantin császár születése | Türkinfo. oldid=23265389&ns=0 foaf: isPrimaryTopicOf wikipedia-hu:I. _Constantinus_római_császár foaf: name is dbo: commander of dbpedia-hu:Hadrianopolisi_csata_(324) dbpedia-hu:Milvius-hídi_csata is dbo: parent is dbo: predecessor dbpedia-hu:Maximianus_római_császár is dbo: successor dbpedia-hu:Maxentius_római_császár is dbo: wikiPageRedirects dbpedia-hu:I. _Constantinus dbpedia-hu:Nagy_Constantinus dbpedia-hu:Nagy_Konstantin is prop-hu: előd is prop-hu: előző is prop-hu: gyermekei is prop-hu: kollégája is prop-hu: következő is prop-hu: parancsnokok is prop-hu: uralkodásVége is prop-hu: utód is prop-hu: édesapa is prop-hu: építtetője dbpedia-hu:Szent_Sír-templom is foaf: primaryTopic wikipedia-hu:I.
Élete, uralkodása [ szerkesztés] A Historia Augusta szerint Constantius egy Eutropius nevű nemesember fia volt, aki Dardaniából származott, illetve ugyanezen forrás szerint anyját Claudiának hívták, aki II. Claudius Gothicus és Quintillus császárok unokahúga volt. [3] Azonban a történészek véleménye szerint ezeket a családi kapcsolatokat Constantius unokája, II. Római Birodalom - Constantinus, az erélyes császár. Constantinus császár parancsára utólag találták ki, hogy ezáltal a császár családját két előkelőnek tartott felmenőre vezessék vissza. Carus császár uralma idéjén Constantius Dalmatia helytartójaként tevékenykedett, és Carus állítólag fogadott fiának tekintette őt, aki a saját fia, Carinus helyett majd az örökébe lép. [4] Más források szerint Claudia nem unokahúga, hanem leánya II. Claudiusnak, és egy Gordianus nevű emberrel kötött házasságából származott Flavius Eutropius és Eutropia Galeria Valeria is. [5] 293 -ban Diocletianus császár létrehozta a tetrarchia intézményét, ami a Római Birodalmat felosztotta egy nyugati és egy keleti részre.
Az így megnövekedett költségeket viszont a megnövekedett adóterhek biztosították. A gazdaságot tartós értékálló aranypénz verésével próbálta helyrerázni, és mikor a lakosság, a korábbi tapasztalatokból kiindulva, elkezdte felhalmozni az értékes nemesfémből készült érméket, akkor a császár központilag szabályozta az árakat és a munkabéreket. I constantinus római császár komjádi. A központosított hatalom részeként a császár erősíteni kívánta a saját kultuszát, és mikor a keresztény közösségek ellenálltak, akkor a birodalom történetének utolsó nagyszabású keresztényüldözésébe fogott. A reformok egy része kudarcnak bizonyult, de arra alkalmas volt, hogy megállítsa a birodalom szétesését. A szétosztott császárság eredményesen tudta felvenni a küzdelmet a barbárokkal, viszont megágyazott a különböző polgárháborúknak. A küzdelmekből kiemelkedő Constantinus császár 313-ban engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását a birodalomban. A birodalom megosztása viszont egyre tartósabbá vált, 395-től kezdve pedig véglegesen Nyugat-, és Keletrómai Birodalomra oszlott a császárság.
A keresztények első ökumenikus zsinatára Kr. u. 325. május 20-án a kis-ázsiai Niceában került sor, melyet kb. 250 püspök részvételével I. 272. február 27. | Nagy Konstantin császár születése. Constantinus császár nyitott meg. A zsinat célja volt a szervezeti, dogmatikus kérdések megtárgyalása, legfontosabb témaként pedig az arianusok és a trinitariusok közötti vitát tisztázták. Elvetették Arius azon tanítását, miszerint Krisztus nem egylényegű az Atyával. Vele szemben a trinitáriusok tanait tekintették egyetemesnek, mely szerint Isten lényében egy, de személyében három. Azt látjuk, hogy a császár egy pálforduláson ment át, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a görög-római hagyományok ellen fordult, pogány filozófusokat égettetett meg, és pogány templomokat romboltatott le.
1934. május 23. Szerző: Tarján M. Tamás "Amíg levegő lesz a tüdőmben, addig fogom ismételgetni Önnek, hogy micsoda nagyszerű autókat gyárt. Különösen akkor szerettem Fordot vezetni, amikor menekülnöm kellett. Tartós gyorsaságával és kifogástalan működésével felülmúlt minden kocsit, és bár az én ügyleteim szigorúan véve nem voltak törvényesek, akkor sem okozhat bajt, ha elmondom, hogy milyen nagyszerű autót készített a V–8-assal. " (Részlet Clyde Barrow Henry Fordnak írt leveléből) 1934. május 23-án végzett Louisiana és Texas állam közös rendőri különítménye a világ egyik leghíresebb bűnözőpárosával, Bonnie Parkerrel és Clyde Barrow-val, miután Sailes városának közelében rajtaütöttek lopott autójukon. A szerelmespár nevéhez "működésük" két éve alatt számos bankrablás, emberrablás, és több gyilkosság is fűződött, ennek ellenére a populáris kultúra később mégis romantikus hősöket kreált belőlük. Bonnie és Clyde 1930 januárjában, Texasban találkozott először: az akkor 21 esztendős férfi a gazdasági világválság közepén kisebb rablásokból és bűncselekményekből tartotta el magát, a 19 esztendős nő pedig hasonlóan nyomorúságos helyzetben élt, őt azonban még egy sikertelen házasság is nyomasztotta, ugyanis férje, Roy Thornton gyilkosságért börtönben ült.
A gazdasági válság sújtotta Amerikában nap mint nap az újságok címoldalára kerültek, milliók láttak bennük népi hőst, afféle gépesített Robin Hoodot. 1933 júliusában Buck halálos lövést kapott, feleségét elfogták, a "csapat" harmadik tagja néhány hónappal később került rendőrkézre. Bonnie és Clyde kettesben folytatta. 1934 elején országos szenzációt keltett, amikor betörtek egy texasi börtönbe, és öt foglyot kiszabadítottak, a tűzharcban egy börtönőrt agyonlőttek. A hajszába ekkor már az FBI elődszervezete, a szövetségi szintű bűnügyekkel foglalkozó Nyomozóiroda is bekapcsolódott, ügynökök egész serege gyűjtötte róluk az információkat. A halálba vezető út
Henry apja ugyanis tőrbe csalta a bandát Gibslandnél, fia szabadulásáért cserébe. No igen, ezért nem szabad megbízni az új fiúkban. 1934. május 23-án elrejtőzött rendőrök várták a bandát Gibsland határában. Nem kellett sokáig ücsörögniük, hamarosan feltűnt Ford kocsijában a gengszterpáros. Clyde vezetett, Bonnie szendvicset eszegetett mellette. Mit sem sejtve megálltak, hogy üdvözöljék Henry édesapját. Ez volt az utolsó pillanatuk együtt élve. A rendőrök azonnal tüzet nyitottak, és szó szerint szitává lőtték a kocsit. Menekülésre esély sem volt. Clyde-ot azonnal eltalálta egy golyó, szinte leszakadt a feje, mire Bonnie sikítani kezdett. Őt közvetlen közelről Frank Hamer texasi rendőrfőnök lőtte agyon, pár pillanattal később. Így ért véget a kétéves szerelmes ámokfutás. Külön temették el őket két dallasi temetőben, messze egymástól. Rengeteg ember, mondhatni rajongó kísérte a fiatalokat, sőt volt olyan is, aki pénzt adományozott a két gengszter családjának. Furcsa a világ, különös, min botránkozunk meg, és min nem.
Hogy mi tetszett Bonnie-nak ebben az életformában, fel nem foghatom. Jóeszű lány volt, nem bolondíthatta meg annyira a szerelem, hogy a fél államot végigrabolja és gyilkolja kedvese kedvéért. Feltételezem, időközben megtetszett neki is a dolog, előbújt belőle a kegyetlen gengszter. Folyamatos menekülésben volt a banda, hol itt raboltak, hol ott. Egyszer elkapták Bonnie-t is autólopásért, de akinek mindenre elszánt barátai vannak, ugye, az nem sok időt tölt rácsok mögött. A banda folyamatosan mozgott, nehéz volt elkapni őket, vagy egyáltalán követni, merre tartanak éppen. Egy kis kőházban húzták meg magukat Joplin határában: Bonnie, Clyde, Clyde bátyja, annak felesége, valamint pár tag. Miután itt is végigrabolták a fél környéket és féktelenül dorbézoltak minden este, a szomszédság apránként kezdett rájönni, kikkel is van dolguk. Értesítették a rendőröket, akik rajtaütöttek a bűnözőkön. Amerikai akciófilmekből tudhatjuk, hogy ilyen esetekben elég egyetlen szuperzsaru, aki simán leszerel egy csapat fegyveres banditát.