Tudom, kegyetlen sorok ezek, de legalább – igazak. Horger Antalt Isten nyugosztalja halála után hetvenegy évvel is. Nélküle sokkal kevesebb lenne nyelvészetünk, mint költészetünk József Attilával. Mert lehet, sőt kell is József Attiláról szólni, de – másként. Másként, mint szoktuk. Ifj. Tompó László – Hunhí
(Előbb azonban rövid zárójeles, bizonyíték nélküli utalás: néhány éve olvastam egy melegoldalon, kibontva, tételesen bizonyítva, hogy dr. prof. Horger a fiúkat szerette, azért nem nősült csak ötven környékén. És hogy a József Attilával való összetűzése nem a Nincsen apám megjelentére datálható, hanem a sokadik alkalomra, amikor JA szívtelenül elugrott a rágerjedő professzor elől. ) A következőkben néhány részlet a Pesti Napló 1924. január 29-én megjelent cikkéből. "A bíróság [... ] ott kezdte meg a méltóságos asszony ügyének tárgyalását, az asszonyét, aki másfél esztendeje fegyvert fogott férjeurára, az egyetemi professzorra, a Browning egyik golyója a kályhába szaladt, a másik karján találta a tanárt…Az ötvenesztendős, hidegarcú Horger Antal férfiúi lelke legaljáról dübörögtek elő a szavak, amikor így beszélt: tudtam, hogy nem, egyáltalán nem szeret, szeretetlen volt mindig hozzám. Az asszony, a másodszor férjhez ment, előkelő famíliából származó, harminc-egynehány esztendős asszony fekete bársonykalapján meg szörnyű táncot járnak a tolldíszek, amikor így beszél: az első házasságomban legalább társam volt a férjem és eltartóm, kenyéradóm.
Az 1907 -es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett 1914 -ben, amikor is a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. 1922 -től a szegedi, 1940 -től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit. Még brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen Dajbukát) Szidóniát (1875–1916), akitől 1916. január 2-án megözvegyült. [4] Házasságuk gyermektelen maradt. 1921 -ben, Budapesten ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, Siklóssy Andor özvegyét. [5] Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele költözni Szegedre.