1929. május: A Magyar Könyvhét író- és művészvezérkarának egyik értekezlete Márkus Emília parkjában. Látható több író, köztük Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Voinovich Géza. Magyar Híradó 305. december: Móricz Zsigmond, a Légy jó mindhalálig nagy sikert aratott színmű szerzője dolgozószobájában. Magyar Híradó 325. 1930. május: Legnevesebb íróink és művészeink működtek közre a Magyar Könyvnapon. Móricz Zsigmond dedikál. Móricz Zsigmond (1956, rendező: Jancsó Miklós). Az író szülőháza Tiszacsécsén. Irodalmi barangolások Szabolcs-Szatmár megyében (1987, rendező: Poros László). Móricz Zsigmond szülőháza mint múzeum, berendezési tárgyakkal, kéziratokkal, fotókkal, könyvekkel. Irodalmi emlékek nyomában II. (1961, rendező: Csajághy Béla). Móricz-dombormű a Debreceni Református Kollégium falán; Móricz-szobor a Déry Múzeum parkjában: Medgyessy Ferenc szobrász alkotása. Az író lakása kívülről Budapesten, az Üllői út 95-ben. Budapest irodalmi emlékei II. (1965, rendező: Simon László). Móricz Zsigmond élete és munkássága röviden. Képek a New York kávéházról; Móricz visszaemlékezését olvassák fel saját írói pályakezdéséről.
I. A kollégium és Misi kincseinek bemutatása. Böszörményi elveszi Misi festékét. Misi elhagyja kalapját. II. Misi pakkot kap otthonról, és társai felbontják. Még a cipőkrémet is megeszik. Misi megtalálja Böszörményi bicskáját, majd bedobja a szemetes mögé. III. Munkát kap Pósalaky úrnál: újságot kell felolvasnia. IV. Látogatás Orczyéknál. V. Pósalaky úr pénzt ad Misinek, hogy lutrin megtegye a megálmodott számokat. VI. Látogatás Gimesiéknél. VII. Doroghy Sanyi tanításának elvállalása, megismerkedés a családdal. VIII. Misi meglátogatja Törökéket, és megmutatja a lutriszelvényt. Török János levelet küld Bellának. IX. Leskelődés Gyéres tanár úr ablakánál, találkozás Török Jánossal. X. Bella kisasszony tréfás válasza a levélre. Kihúzzák a számokat, és Misi nem találja a szelvényt. Móricz Zsigmond novellái (9) - PDF Free Download. XI. Földrajzóra: Misit felszólítják, és bár nem felel, mégis jelest kap. XII. Torna óra: Misi nem tudja átugrani a bakot. XIII. Nyomozás az ellopott reskontó után. Misi hazudik Pósalaky úrnak. XIV. Találkozás Török Jánossal, aki kicipelteti vele táskáját az állomásra.
– 1879. július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. – édesapja: Móricz Bálint fölfelé törekvő kisparaszt – édesanyja: Pallagi Erzsébet – Csécsén élt hét éves koráig, ekkor következett be a család… A XVII. Móricz Zsigmond – Árvácska: regényes és filmes megjelenítése - Magyar tételek. századi Bethlen Gábor példája is sugallhatta, erősíthette Móriczban azt a elképzelést, hogy az ún. történelmi osztály, az akkori uralkodó osztály tehetséges, jobbra hivatott embereitől lehet esetleg várni az ország… A magyar széppróza Móriczcal zárkózott fel az európai realizmushoz. Pályája a Nyugat-mozgalomhoz kapcsolódott. 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesapja, Móricz Bálint, nagy becsvággyal rendelkező ötholdas kisparaszt, édesanyja, Pallagi Erzsébet, egy elszegényedett, árva, de…
A falu életén belül is a legrosszabbakról ír, ezzel akarja felhívni az emberek figyelmét a testet-lelket deformáló nyomorra. Zárt hierarchikus kasztrendszer. Cím: Előrevetíti a tragédiát, visszafordíthatatlan értékvesztés, sorscsapás, mert emberélet vész el. Azonban az a külvilág számára jelentéktelen, valóban nem tragédia. A költő nem sirat meg, távolságot tartó, tárgyilagos, semmi érzelmet nem mutat a szereplő iránt, nem magyaráz, csak tényeket közöl. Műfaj: novella → rövid időterjedelem, egy tér, kevés szereplő/ In medias ressel kezdődik (eposzi kellék). Idilli valóságot ábrázol, szinte utópisztikus, életképszerű kezdés. Már itt hatalmas az ellentét Kis János és a környezete között → térben is elkülönül, annyi emberi kapcsolata sincs hogy a többiekkel beszélgessen. Igénytelenség: a tarló közepén fekszik Kis János: Tucat mind a keresztneve mind a vezetékneve. Utalhat a jelentéktelenségére Átlagos sorsú, teljesen észrevétlen életet él, az esküvőn egy sarokban ült, a fia sem törődött vele.