Vig Zoltán Tulajdonos, ügyvezető
Engedje meg, hogy bemutassuk Önnek a Víg és Társa 2000 Kft-t és tevékenységét. A Víg és Társa 2000 Építőipari és Szolgáltató Kft, 1997-ben alakult generálkivitelezéssel foglalkozó építőipari vállalkozás. Termékpalettánkat úgy alakítottuk ki hogy az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság minden speciális követelményének, valamint a lakossági igényeknek megfeleljen. Gazdasági épület építése és használata – Jogi Fórum. A lehető legszínvonalasabb szolgáltatást kívánjuk nyújtani. Munkánkat pontosság, megbízhatóság, rugalmasság és minőség jellemzi. Hagyományos, illetve modern anyagokkal dolgozunk. Szolgáltatási köreink: – Ipari létesítmények, lakó- és középületek kivitelezése – Családi házak és társasházak építése – Út- és térbevonatok építése – Régi épületek felújítása, átépítése – Gipszkarton szerelés – Monolit födém készítés – Homlokzat hőszigetelés, színezés – Festés, mázolás tapétázás – Hideg meleg burkolatok készítése – Egyedi elgondolások megvalósítása Készséggel állunk rendelkezésére egy személyes találkozó keretében, és reméljük, a jövőben Önt is a megbízóink között köszönhetjük!
Zöldterületek Az emberhez méltó, kellemes lakókörnyezet kialakítása és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében szükség van a településen belül összefüggő zöldfelületek kialakítására, nem csak az egyes építési telkeken, hanem a közterülteken, a beépítésre nem szánt területeken is. A nagy területű zöldfelületek, nem csak a település klimatikus viszonyait javítják, hanem a lakosság pihenését, rekreációját is szolgálják. A zöldterületek sajátos használatuk szerint lehetnek közpark ok, vagy közkert ek. Alapvető feltétel, hogy a települési közkert, közpark, közútról közvetlenül és akadálymentesen megközelíthető legyen. A zöldterület épület elhelyezésére nem használható, azonban a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, illetve a területet látogatókat kiszolgáló vendéglátó épület ek létesíthetőek az alábbi paraméterekkel [253/1997. Gazdasági épület építése engedély nélkül – Jogi Fórum. §]: Közpark Közkert legnagyobb beépítettség 3% legkisebb zöldfelület 70% 60% beépítési magasság max. 7, 5 m 4. 3 Erdőterület Területfelhasználási célja és a hasznosítás jellege szerint az erdő területet három csoportba soroljuk: az erdőterület lehet védelmi-, gazdasági – és közjóléti erdő.
2023 végére pedig befejeződik a vasúti kapcsolat (ez a Füzesabony–Debrecen-vonal korszerűsítését jelenti) és a konténerterminál fejlesztése is. A még 2018-ban bejelentett, mintegy 360 milliárd forintos beruházás ha megvalósul, több mint ezer új munkahelyet hoz majd létre a városban, és a miniszter szerint új fejezetet nyit nemcsak Debrecen és egész Kelet-Magyarország, de a magyar autóipar életében is. Könnyűszerkezetes csarnokok építése. A BMW-beruházás megvalósulásával Kína után Magyarország lesz a második olyan ország, amelyben mindhárom német prémium-autógyárnak van gyártóegysége – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Ahogyan azt is, hogy Magyarország számára ezért is stratégiai kérdés az autóipar elektromobilitásra való áttérésének elősegítése. Beszámolt arról is, hogy tavaly rekordot döntött a magyar–német külkereskedelmi forgalom, a 2020-ashoz képest 11 százalékos bővüléssel közelíti a 60 milliárd eurót. A miniszter beszédében a tavalyi 7, 1 százalékos gazdasági növekedés mellett kitért arra is, hogy idén várhatóan tovább folytatódik a pandémiás gazdasági nehézségek ellenére is a növekedés, mivel számos beruházás most ér kivitelezési, megvalósítási, illetve üzembe helyezési fázisba.
Építési jog | Beépítésre nem szánt terület Főoldal Fogalmak Beépítésre nem szánt terület Utolsó frissítés: 2015. 11. 21. 22:05 Közzétéve: 2013. 04. 27. 16:50 Beépítésre nem szánt terület a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 2. pont]. A település közigazgatási területén belül ki kell jelölni azokat a területeket, melyek nem az építmények, hanem a település működéséhez elengedhetetlen egyéb létesítmények elhelyezésére szolgálnak, illetve hozzájárulnak a települési zöldhálózat kialakításához. A település mindennapi életéhez szükség van közlekedési és közműhálózat létrehozására, közparkok, közkertek kialakítására, továbbá a növénytermesztés, állattartás céljára szánt területekre és a vízgazdálkodás területeire. Ezek a funkciók a beépítésre nem szánt területeken kapnak helyet, mivel épületek elhelyezésére nem, vagy csak igen korlátozott mértékben van lehetőség rajtuk.
A területfelhasználási egységre vonatkozó előírásokat, beépítési paramétereket a helyi építési szabályzatban kell rögzíteni. A felhasználás célja és rendeltetése szerint a különleges beépítésre nem szánt területek az alábbiak lehetnek: - az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, - a nagy kiterjedésű sportolási célú terület, - a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület, - a vadaspark, arborétum területe, - a temető területe, - a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, - a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület, - burkolt vagy fásított köztér, sétány, - az egyéb, az OTÉK 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület. Látható, hogy a különleges beépítésre nem szánt területeken olyan rendeltetések helyezhetőek el, melyek jellegüknél fogva nagy kiterjedésű zöldfelületi környezetet igényelnek [253/1997. 30-30/B. §]. Időben értesítjük önt a jogszabályváltozásokról Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról!