A tehetség kibontakozása a talentum felismerésétől a sikeres és kreatív önmegvalósításig közös ügyünk. A tehetség, a család, az oktatók és a szakemberek eltökélt, szenvedélyes munkája nemcsak az egyént, hanem szűkebb és tágabb közösségét is gazdagítja. Programunk már 2008 óta nyújt biztos alapokat ehhez a munkához, de változatos lehetőségei messze túlmutatnak az anyagi és szervezeti keretek megteremtésén. Célunk, hogy minden magyar tehetséget megtaláljunk, kezüket megfogjuk és ne engedjük el. Tesszük ezt abban a reményben, hogy a felismert és kimunkált értékek otthonra találnak hazánkban, valamint a határon túli magyar közösségekben világszerte. A Nemzeti Tehetség Program közvetett és közvetlen módon egyaránt támogatja a tehetséges magyar fiatalokat, a színes palettán mindenki megtalálhatja a számára szükséges segítséget. Indulása óta évente 300-350 ezer fiatal vehetett részt a tehetsége kibontakoztatását segítő programban, és több mint 17 000 projektet támogattunk. A megvalósítás során különös figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségre, annak érdekében, hogy lehetőségeink minél több pályázó számára elérhetőek legyenek, mert minden tehetség számít.
[4] Története [ szerkesztés] A program indítását az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008., VI. OGY határozatban írta elő, amely 2008 és 2028 közötti periódusra szól. [4] 2009 és 2018 között között több mint 12 300 nyertes pályázatot támogatott. A megítélt támogatások együttes összege az elmúlt években közel 18 milliárd forint volt. [1] Bírálatok [ szerkesztés] 2019. december 16-án, néhány nappal a pályázat 2019-es eredményhirdetése után a pályázaton részt vevő ELTE Illyés Sándor Szakkollégium egy öregdiákja Facebookon közzétett írásában [5] azt állította, hogy a minisztérium döntése politikailag motivált volt ebben az évben, ugyanis nagy egyezés látható a nagyon alacsony összeget nyert pályázók és a korábban egy 2018 novemberében kiadott, CEU melletti állásfoglalás [6] aláírói között. [7] A tudományos közéleti folyóirat egy cikkében sorra veszi, hogy mekkorák a különbségek a 2018-as és 2019-es pályázat eredményei között, és azt találták, hogy a CEU-s állásfoglalást aláíró 10 szakkollégiumból az a 8, amely ez évben pályázatot nyújtott be, mind a minimális 500 000 Ft vagy azt kicsit meghaladó 700 000 Ft támogatást nyert, amivel szemben a többi pályázó a korábbi évek átlagához közeli, átlagosan 2 298 000 Ft-os támogatásban részesült.
Céljai megvalósításához intézményi támogató szakmai csoporttal és támogató programmal rendelkezik. A Tudásközpont meghatározott közigazgatási régióban, adott tevékenységek vonatkozásában országos hatókörrel végzi tevékenységét. Annak érdekében, hogy a pedagógusok szakmai támogatást kapjanak a tehetséggondozó tevékenységükhöz országos szinten nyolc – általános iskolai bázison működő - Tudásközpont működik, amelyek egységes koncepció, egységes szemlélet alapján biztosítják a matematikai tehetségek és az érintett tehetségfejlesztő szakemberek támogató környezetét. A Tudásközpontok legfontosabb feladatai: a komplex tehetségfejlesztés a pedagógusok tehetségazonosító- és fejlesztő tevékenységének támogatása a Tehetségkapu portál szolgáltatásainak megismerése, igénybevétele, széleskörű népszerűsítése. A Tudásközpontok nyílt tehetséggondozó szakköröket és foglalkozásokat szerveztek a saját és a régió érdeklődő tehetséges tanulói számára, az OH POK által szervezett szakmai napok keretében bemutatták tevékenységüket a régió pedagógusai számára.
Önbizalom és a teljesítmény között közvetlen összefüggés van. E jellemzőt a sporttehetség kibontakoztatása kapcsán egyértelműen az egyik legalapvetőbb tényezőnek tartottuk. Az önbizalom növelésében, a kognitív technikákra helyeztük a hangsúlyt, mint például a helyzetek pozitív átkeretezése, a negatív gondolkodás megállítása vagy negatív gondolatok pozitívokkal történő helyettesítése. Az önbizalom fejlesztését éppen ezért egyszerre több szinten is érdemes volt megragadnunk, kihasználva a különböző befolyásoló tényezők kölcsönhatásait. Az önbizalom erősödésének egyik legfontosabb forrása az önbecsülés növekedése. A gyerekek gyorsan megtanulták, hogy az önértékelésük nagyban attól függ, hogy mennyire képesek teljesíteni és a győzelem egyenlő a sikerességgel, és a vesztés egyenlő a kudarccal. Amit tanítani kell, az hogy minden mérkőzés után fel kell tenni a kérdést: Ebből a vereségből (vagy győzelemből) mit lehet tanulni a következő mérkőzésre? Társas játékok: A játékos foglalkozásokra többféle típusú játékokat terveztünk.
Az együtt játszás örömében a gyerekeknek észrevétlenül gazdagodik a személyiségük, fejlődnek képességeik és érzelmi intelligenciájuk, valamint a küzdő képességük. A küzdő képesség fontos eleme a versenysport (sakk) világának. Alkalmazott módszerek: Bátorítás, dicséret, új helyzetek alkalmazása, döntések meghozatala, nemet mondás, önérvényesítés. Megvalósított pályázati program színhelye: Közösségi Ház Kalocsa Hunyadi János utca 82 Együttműködő partner szervezetek a pályázat megvalósítása során: Mikkamakka Alapítvány, Kalocsai Sport Egyesület, Kalocsa Város Önkormányzata A Pályázatot megvalósító szakemberek: Herczeg József Csupor Péter Önkéntes segítői: Dr. Törökné Móczár Györgyi, Molnár Krisztián, Csupor Katalin