Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás célja, hogy az otthonukban élő nyugdíjas embereknek könnyebbé, tartalmasabbá tegye a mindennapjait. A házi segítségnyújtás keretében biztosított az alapvető gondozási, ápolási feladat és az önálló életvitel fenntartása, az igénybevevő és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartása. Az igénybevételt megelőzően a szociális szakemberek felmérik a gondozási szükségletet, melynek figyelembevételével személyre szóló gondozást nyújtanak maximum napi négy órában. A fokozott ellátást igénylők számára lehetőség van naponta többször házi segítségnyújtást biztosítani. Amennyiben a szolgáltatást igénylő idős ember gondozási szükséglete a napi négy órát meghaladja, bentlakásos intézményi elhelyezést javasolnak a szakemberek. Kapcsolódó jogszabályok: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy (gondozott) saját lakókörnyezetében biztosítjuk az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk – az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, -az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, -a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Minden a házi segítségnyújtásban nyújtott szolgáltatást a szolgáltatási szerződésben rögzítünk. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző gondozónő kezdeményezi a gondozott az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátását. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az intézményvezető vizsgálja, a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
A házi segítségnyújtás a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményének függvényében nyújtható. A gondozási szükséglet vizsgálat keretében kell megállapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt. Szociális segítés akkor is nyújtható, ha a gondozási szükséglet vizsgálatánál a gondozási szükséglet nem éri el a 20 pontot (I. fokozat), de az ellátást igénylő: 65. életévét betöltötte és egyedül él, 70. életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy fűtés nélküli, vagy 75. életévét betöltötte. Ha a gondozási szükséglet III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult. Homokháti Szociális Központ Öttömösi Telephelye által, nyújtott házi segítségnyújtás intézményi térítési díja 2021. 05. 01-től: személyi gondozás: térítésmentes a tevékenység a napi 60 percet vagy azt meg nem haladó esetben.
Igénybenyújtás A házi segítségnyújtást a szolgáltatónál, intézménynél kell kérelmezni. Cselekvőképtelen igénylő esetén a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő, az érintett személy véleményének lehetőség szerinti figyelembe vételével. A korlátozottan cselekvőképes személy az igénylést törvényes képviselőjének beleegyezésével teheti meg, önállóan akkor, ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta. A kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a 9/1999. rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást, valamint a II. rész szerinti jövedelemnyilatkozatot. A kérelemről a szolgáltató, intézmény vezetője dönt. Jogorvoslat Az ellátást igénylő a kérelem elutasítása esetén – az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető. Ha a települési önkormányzat a házi segítségnyújtás biztosítására vonatkozó kötelezettségét egyházi fenntartóval vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján teljesíti, a fenntartó kérelmet elutasító döntése - a kézhezvételt követő nyolc napon belül - a helyi önkormányzatnál támadható meg.
A második csoportba azok tartoznak, akik nem képesek saját magukat teljesen ellátni, idős koruk vagy egyéb ok miatt, például a fertőző betegség következtében a nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátásból kiszorult gyermekek. E csoportba tartozók esetében az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – a gondozott lakásán biztosítják. Az ellátottak részére saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével fizikai, mentális, szociális szükségleteinek biztosítják. [2] Részletes feladatai: személyes szociális és egészségügyi szolgáltatás nyújtása; gyógyszerbeadás, vérnyomásmérés; együttműködés a családdal, a védőnővel, a családsegítővel, a házi gondozóval, a gyermekvédelmi szolgálattal; háztartási munkák végzése (főzés, takarítás, bevásárlás); segítségnyújtás a ház körüli munkákban; szolgáltatások biztosítása (bevásárlás, ügyintézés, utaztatás); betegszállítás szakrendelésre; személyes tanácsadás; beszámoló készítése; a rászoruló mentális egészségének fenntartása érdekében szórakoztatás, társalkodás, felolvasás végzése.