A Cezanne-tól Malevicsig című tárlat a Szépművészeti Múzeumban sokkal többre vállalkozik annál, mint hogy egyszerűen megmutassa, milyen szép képeket is festettek ezek az alkotók. Érdemes jó pár órát rászánni erre a szellemi utazásra. A festőben két dolog munkál: a szem és az agy. Paul Cezanne szavai talán nem tűnnek forradalminak és világmegváltónak, de a budapesti Szépművészeti Múzeum Cezanne-tól Malevicsig című tárlata után az ember hajlamos már-már akként tekinteni rájuk. Mert a legtöbb kiállításlátogató leginkább a szeme miatt jár festményeket nézni, meg azért, hogy jó esetben az érzéseit is stimulálják egy kicsit a művészet drogjával, és persze a Szépművészeti tárlata is tökéletesen megfelel ennek a célnak. Ezúttal viszont mégis sokkal fontosabb mindaz, amit az agy kap. A Cezanne-tól Malevicsig ugyanis nem pusztán azt mutatja meg, milyen nagyszerűek az itt kiállított festők; ennél jóval többet állít. Híres absztrakt festmények kezdőknek. Azt, hogy a művészet élő, lélegző organizmus. © Fazekas István A Cezanne-tól Malevicsig címe ezúttal nem a "Híres Festő és barátai" jellegű kiállításokhoz hasonló okokból utal több alkotóra is, a "bocs, a Híres Festőtől csak pár képet sikerült szereznünk, de azért szeretnénk nagyon sokat eladni a szemérmetlenül drága jegyekből" jelmondat szellemében.
Hogy nem valamiféle kreatív "másolásról" van szó, hanem a már említett alapvetésről: hogy a művészet élő organizmus. Így a Cezanne-tól Malevicsig nem is olyan, mint egy, a szó egyszerűbb értelmében vett kiállítás, sokkal inkább hasonlít egy workshopra, amelynek résztvevői az első teremtől az utolsóig eljutva azt tapasztalják meg, hogyan emelkedik ki a későbbi művészek által Cezanne figuratív festményeiből néhány, az újabb művek melléjük állítása nélkül nem is feltűnő alapmotívum. Index - Kultúr - Már csak két hétig a miénk Gerhard Richter. Például hogy mennyire fontosak Cezanne képein a geometrikus formák, bizonyos nézőpontból akár még fontosabbak is, mint a festmények által sugárzott érzések vagy a közölni kívánt gondolatok. Ahogy a fürdőzőket ábrázoló, híres festményeinek kompozíciójában a két szélső alak testtartása ad egyfajta piramisjelleget az egésznek, vagy ahogy a széltől tépázott fák törzsének szokatlan görbülete nemcsak hangulatában, de geometrikusan is átrendezi a képet. Vagy ahogyan a tájak tektonikus elemzése, ami már a Cezanne-ra ható Courbet-t is jellemezte, megjelenik az ő tájképeiben is.
A Berlin északi részén álló történelmi épületet még 1870-ben építették. A Batek Architekten építészeti stúdió elképzelése az volt, hogy úgy újítsa fel a híres Blauer Stern mozit, hogy közben meghagyják az eredeti struktúrákat. Híres absztrakt festmények tájkép. Az előteret plüssel borított bútorokkal rakták tele: az íves plüsskanapé és a kerek puffok kényelmes ülőhelyet biztosítanak a filmekre várakozó nézőknek, amik nem mellesleg vidám színekben pompáznak. Nincs hiány neonfényekből sem A stúdió legmerészebb döntése egyértelműen a neonfények használata volt: a világításként és dekoratív installációként is használt neonfények egyszerre idézik meg a berlini klubok hangulatát és a mozi híres neontábláját. A vibráló fényeket élénk, látványos absztrakt festmények és freskók egészítik ki, amikkel végképp kiteljesedhet a kultikus művészmozi underground hangulata – írja a Deezen nyomán a Marie Claire. Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE! via
Amedeo Modigliani: Női fej, Kálmán Makláry Fine Arts Modigliani: Frufrus lány büsztje, bronz, 52×16, 5×23 cm "A művészet szépsége a nő arcában van" – vallotta Amedeo Modigliani. E gondolat hűen tükröződik a vásáron bemutatott műalkotásában. Igazi kuriózumnak számít a Kálmán Makláry Fine Arts galéria standján látható, a neves Valsuani öntödéből származó, Női fej ( Tête de jeune fille à la frange) című szobra, amelynek kőből készült eredetije az 1912-es párizsi Őszi Szalonon debütált, és jelenleg a washingtoni Művészeti Múzeumban látható. Modiglianit Picasso, Brancusi és Matisse mellett joggal tartják a modern szobrászat egyik úttörő mesterének. Vagány, új külsőt kapott a híres berlini Blauer Stern művészmozi – FÖLDJÁRÓ. Ifjúkorától szobrász akart lenni. Óriási hatással volt rá Michelangelo, majd a görög, afrikai, etruszk, római és egyiptomi maszkok. 1911 és 1914 között mindössze 25 szobrot készített. A figura fejének frontális, hieratikus helyzete, a megnyúlt arc, a göndör, vésett haj, a hosszú, trapéz alakú orr, a mandula alakú szemek, az o alakú száj, a megnyúlt fülcimpák és a hegyes áll stiláris jegyei mind a korábban említett hatásokat tükrözik.