A belsőépítészeti tervezés minden esetben tartalmazza a felmérést, a műszaki rajzokat és a látványterveket, amikhez anyagmintákat is biztosítunk. A tervdokumentáció tartalmazza az összes általunk elkészített műszaki rajzot, kiviteli terveket és látványterveket. Belsőépítészeti tervezési díjak 0 m 2 -től 100 m 2 -ig 9. 000 Ft + ÁFA / m 2 minimum 600. 000 Ft + ÁFA 100 m 2 -től 200 m 2 -ig 8. 000 Ft + ÁFA / m 2 minimum 900. 000 Ft + ÁFA 200 m 2 -től 500 m 2 -ig 6. 000 Ft + ÁFA / m 2 minimum 1. 600. 000 Ft + ÁFA 500 m 2 -től 5. 000 Ft + ÁFA / m 2 minimum 3. 000. 000 Ft + ÁFA Fizetési ütemezés (a komplex tervezés 100%) 1. Előkészítés, interjú, felmérés a tervezési díj 10%-a 2. Vázlattervezés a tervezési díj 20%-a 3. Ajánlati terv készítés a tervezési díj 30%-a 4. A Kiviteli terv 2. rész | Páricsy és Társai Építésziroda. Kiviteli tervek elkészítése és műszaki vezetés 5 alkalommal 5. Ingatlan átadása a tervezési díj 10%-a
A fentiek érdekében az MMK az alábbi határozatokat hozta: 16/2007. (XI. 13. ) MMK Választmányi határozat A Mérnöki Díjszabás kidolgozása, folyamatos aktualizása, az MMK ügyviteli szervezet ez irányú tevékenységének támogatása érdekében új MÉDI Munkabizottságot kell létrehozni és működtetni. A bizottság elnökének a Választmány Dezső Zsigmondot kéri fel azzal, hogy a bizottság névsorára 2007. december 15-ig tegyen javaslatot. 28/2007. Magyar Építész Kamara weboldala - A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei. ) MMK Választmányi határozat A Választmány egyhangúlag egyetért azzal, hogy a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. ) kormányrendelet szerint, kamarai hatáskörbe tartozó tartalmi követelmény-meghatározást a MÉDI bizottság végezze. Tekintettel arra, hogy a bizottság munkája hosszabb időt igényel, 2008. január 1-jétől, a jelenleg a kamara honlapján is szereplő MÉDI 2004, "A kiviteli tervek tartalma" című, III. fejezetének vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
A tervezési területre, illetve tervi elemekre vonatkozó vizuális többletértéket nyújtó színes látványrajz készítés kézi perspektivikus vagy számítógépes grafikával ill. Photoshop technikákkal zajlik – megbízói igény szerint és a feladat jellegétől függően. 4. Kertépítészeti engedélyezési terv Előírt esetekben kertépítészeti engedélyezési terv is készül a kerttervezés során, amelyet a megrendelő a hatóságoknak át tud adni. (Ez a telek elhelyezkedésétől, rendeltetésétől és az azon tervezett beavatkozástól, az építési tevékenységtől függ. ) A kertépítészeti engedélyezési terv dokumentációja a tervkoncepció bemutatásán túlmenően a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelést kívánja igazolni. Ez általában a következő kérdésekre terjed ki: fakivágás-fapótlás, tereprendezés, zöldterületi arány, területszámítások, védőtávolság, környezetvédelmi előírások, akadálymentesítés, stb. Kertépítészeti tervek - Kerttervezés és tájépítészet. Szükség szerinti tervegyeztetés történik az érintett szakágak tervezőivel, valamint az illetékes szakhatóságokkal is.
Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentációt vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre adják ki. Az építési engedélyezési tervdokumentáció jellemzően 1:100-as léptékű építész tervekből (alaprajzok, metszetek, homlokzatok), helyszínrajzból, számításokból és szakági munkarészekből áll, mely utóbbiak jellemzően a műleírás fejezeteiben jelennek meg. a speciális szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl: közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos; tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése; egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl. : röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása); Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció [ szerkesztés] Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta. Alapvető ismérve: olyan részletezettségűnek és tartalmúnak kell lennie, hogy abból pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlatot lehessen készíteni.
A kerttervek: a kerttervezés művei. Melyik kertépítészeti terv mit jelent, mikor készül, mi a célja? Kerttervekről nem csak kert rendeltetésével összefüggésben, a kerttervezési feladatok szerint beszélhetünk, hanem a kerttervezés fázisai alapján a kertépítész különféle tervfajtákat készít: Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv) Kertépítészeti tanulmányterv Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz) Kertépítészeti engedélyezési terv Kertépítészeti kiviteli terv Milyen esetekben kell a kertépítészeti tervek különféle típusait készíteni? Mikor mire alkalmas az adott kertterv fajta? 1. Kertépítészeti koncepcióterv (ötletterv, vázlatterv) A kertépítészeti koncepcióterv elkészítésével a kert fő szerkezeti és funkcionális kialakítása elképzelhetővé válik, ez lesz a megbízóval történő tervegyeztetések alapja. A tervezési terület fejlesztési koncepcióját, terület- és anyaghasználatát, a növényalkalmazási lehetőségeket, kerti teresedéseket, illetve kertépítészeti elemeket szemléletesen bemutató alaprajzi terv.
Az engedélyezési terv alapján költségbecslést készítünk. A kiviteli tervdokumentáció alkalmas arra, hogy munkanemenként történő bontásban tételes költségvetést készítsünk. Alapesetben egy családi ház megépíthető az építész engedélyezési terv alapján – mivel azonban az engedélyezési tervdokumentáció elsősorban a hatóság felé szolgáltat adatokat, a kivitelező részére sokkal kevesebb hasznos információval – javasoljuk a komplett kiviteli tervdokumentáció megrendelését Jogszabály írja elő, mikor kell tartószerkezeti kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, többek között " ha az épület tartószerkezete tartalmaz monolit vasbeton szerkezetet, a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6, 00 métert. " Egy átlagos családi házban a fent felsorolt szerkezetek többsége előfordul.
A végeredményben igényelt tervdokumentáció előállítása során a koncepciótervre épülően állnak elő a különböző tervi munkarészek, tervlapok – a kidolgozandó tervtípustól függően. A koncepciótervben bemutatott elképzelések addig formálódnak, amíg a megbízói és a szakmai, kertépítész szempontok összhangba kerülnek. 2. Kertépítészeti tanulmányterv A kerttervezés ekkor az adottságok, kötöttségek vizsgálatára, valamint a fejlesztési, alakítási lehetőségek átfogó bemutatására szolgál, jövőbeni fejlesztési irányt jelöl ki a kertépítész. E tervfajta leginkább előzetes tervegyeztetésekhez, pályázatokhoz és forrásteremtéshez használatos, s gyakorta fontos jellemzője a fokozott prezentációs igényesség, a látvány érték, amely az alaprajzi tervek kidolgozási technikájában is megmutatkozik. A tervdokumentáció általában magában foglalja a kertépítészeti látványtervek elkészítését is. 3. Kertépítészeti látványtervezés (fotórealisztikus látványtervezés; számítógépes 3D-s kertépítészeti látványterv vagy kézi perspektivikus rajz) Kertépítészeti látványtervezés segítségével a kertépítészeti megoldásokat szemléletesen mutatja be a kertépítész.