[5] A molylepkék lárváit el lehet pusztítani úgy, hogy az általuk megfertőzött tárgyakat több napra lefagyasztjuk −8 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletre. Éjszakai lepkék – Wikipédia. [6] Sok éjjeli lepke iszik nektárt. [5] Néhány lepkét, például a selyemlepkét termesztik. 2002-ben a selyemipar több, mint 130 millió kg nyers selymet termelt, amely körülbelül 250 millió dollárt ér évente. [7] [8] [9] Jegyzetek [ szerkesztés] Taxonazonosítók Wikidata: Q1725788 WCSP: Q1725788
Tovább az oldalra!
Megtalálták továbbá a Jászságban, a Gödöllői-dombságban, a Budai-hegységben és a Cserehátban. A Dunántúl legnagyobb részéről hiányzik, de kivétel a Mecsek, Tubes-Misina-Tettye tömb. Szórványadatok ismertek Várpalotáról, Kaposvárról, Sümegről. Az elülső szárny sötét meleg barna, okkersárga behintéssel és rajzolattal. A körfolt és a vesefolt nagy, jól látható, okkersárgán körülrajzolt, a szárny alapszínével megegyező kitöltésű. A hátulsó szárny egyöntetű szürke. A tor és a potroh színe megegyezik az elülső szárnyalapszínével. A hím csápja fogazott, a nőstényé fonalas. Szárny-fesztávolsága 24-30 mm. Ezek milyen (éjjeli) lepke fajok?. Általánosságban elmondható, hogy a faj kötődik a meleg, juharos tölgyesekhez. Az Alföld és a dombvidék erdősztyepp-tölgyeseinek lakója. Azonban az újabb kutatások alapján már nemcsak az erdős-sztyepjellegű síkvidéki tatárjuharos lösztölgyesek, hanem a sziki tölgyesek és ártéri keményfa ligeterdők tatárjuharban (Acer tataricum) és mezei juharban (A. campestre) gazdag szegélyeit is választhatja.
Továbbá preferált élőhelyei a hegylábi, meleg dombvidéki bokorerdők, cseresek juharos szegélyei. Fő tápnövénye a tatárjuhar (A. tataricum) és mezei juhar (A. campestre). A hazai megtalálások bizonyítják, hogy a lepke elfogadja a különböző tölgy (Quercus spp. ) fajokat is. Az imágók átlagos időjárású években április elejétől május elejéig repülnek. Korai kitavaszodás esetén már március végén elkezd repülni a faj. Nagyobb tengerszint feletti magasságon kissé elcsúszik a rajzásideje. Az elmúlt években végzett megfigyelések alapján elmondható, hogy a faj rajzásának kezdete egybeesik a kökény (Prunus spinosa) virágzásának kezdetével. A rajzás csúcspontja akkor áll be, amikor a kökénybokrok még virágoznak, de már elvirágzott hajtások is vannak. A galagonya (Crataegus spp. ) még csak zöld bimbós, a vadkörte (Pyrus pyraster) pedig már virágzik. A rajzás ideje átlag 15-20 napig tart egy adott élőhelyen. A nőstények csomókba rakják le a petéiket, egy nőstény kb. Európai összefogás: felmérik a beporzókat | Ez a lényeg. 60 db petét rak le a tápnövény levél fonákára.
Rögzítsd a nyélhez ragasztóval vagy szigetelőszalaggal! És most jön a lényeg: a lepkészek HÁLÓt használnak. Állítólag sötét háló kell, mert azt a lepkék nem veszik észre. Nos, az én véleményem erről: NEM, NEM és NEM. A háló nem jó semmire, nyeklik- nyaklik. Helyette tegyünk átlátszó, színtelen nejlonzacskót a keretre (ragasszuk rá celluxszal). Ez szilárd, és nem nyomja meg töri össze a lepke finom szárnyait, ha megfogtuk. Azonkívül ha megsérül, könnyen pótolható, mindig kéznél lévő, olcsó alapanyag. HOGYAN HASZNÁLJAM A LEPKEHÁLÓT? Csak semmi hadonászás! Várjuk meg, amíg a lepke leszáll. (Ha nem teszi, akkor nagyon disznó, ez esetben mégis kénytelenek leszünk hadonászni. ) Lassan közelítsük meg és szájjal lefelé emeljük fölé a hálót, majd egy hirtelen mozdulattal borítsuk rá. Alapszabály: A LEPKÉK MINDIG FELFELÉ MENEKÜLNEK. Lefelé soha! Így a hálót még mindig a szájával lefelé tegyük a földre vagy pedig ömlesszük át a lepkét az erre a célra odakészített tartóba. (Megfelelő tároló nélkül sose induljunk lepkészni! )
Fontos, hogy az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről megfelelő mennyiségű és rendezett információ váljon elérhetővé. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz az európai beporzók hatékonyabb és rendszerezettebb feltérképezése céljából induló SPRING monitoringprogramban. Tizenkilenc kutatóintézet együttműködésében megvalósuló hiánypótló projekt, írta meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat weboldala alapján a Sokszínű Vidék. A rovarok szerepe jelentős mind az ökoszisztémák, mind a gazdaság szempontjából. A vadon élő virágzó növények csaknem 90 százalékának beporzása legalább részben az állatoktól függ. E növények több mint 75 százalékának beporzókra is szüksége van ahhoz, hogy a fennmaradásukhoz szükséges jó minőségű magot teremjenek, és magas hozamot érjenek el. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről megfelelő mennyiségű és rendezett információ váljon elérhetővé. Ezt a célt szolgálja az Európai Bizottság kezdeményezésére indult SPRING projekt.
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a különleges oldalra. Csodás bogarak és lepkék, stílusos közben szemet gyönyörködtető díszei lettek az otthonunknak. Külön nagy öröm számomra, hogy nem védett fajok kerülnek a kertbe. Katalin (Szirmabesenyő) Három, fehér keretű pillangót vásároltunk, amely a lakásunk egyik legszebb látványossága lett. Zsolt (Debrecen) Szépen kidolgozott munka, remekül illik a szobám falára! Különböző színeivel feldobja és hangulatossá teszi a szobát! Köszönöm! Anett (Jászberény) Sütiket (cookie-kat) használunk a tartalom személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. Cookie beállítások