A betegségnek az influenzát okozó H1N1 törzs mutálódásnak indulása vetett véget. Fekete himlő A himlő Ázsiában, Európában és Arábiában évszázadokon át jelen volt, és a lakosság mintegy 30%-át pusztította el. Ez a halálozási arány azonban elhalványult ahhoz a pusztításhoz képest, amelyet a mai Mexikó és az Egyesült Államok területén okozott az indián őslakosok körében. Gyors terjedése a világ egyik legrosszabb járványává tette. A himlő az első európai felfedezőkkel együtt érkezett az Újvilágba. A régió őslakosainak nem volt természetes immunitása a vírussal szemben, ami milliók halálát okozta. Bár a himlő eredete ismeretlen, az egyiptomi múmiákon talált himlőszerű kiütések a több mint 3000 éves jelenlétére utalnak. Index - Külföld - Bill Gates szerint még csak most jön a java - Koronavírus a világban – az Index csütörtöki hírösszefoglalója - Percről percre. Egyébként a himlőhöz hasonló betegség legkorábbi írásos leírása először Kínában jelent meg az i. e. 4. században, majd Indiában (7. század) és Kis-Ázsiában (10. század), és a 15. században terjedt el Európában és aztán Amerikában is. Évszázadokon át jelen volt, mire a 18. században végre kihalt.
A jelenlegi helyzet miatt arra gondoltam, hogy hozok egy olyan cikket, amiben összegyűjtöm, hogy melyek voltak a világtörténelem legdurvább járványai, hiszen ezáltal kicsit megnyugodhat úgymond az ember, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek akik ilyen jellegű állapotot kellett/kell, hogy átvészeljünk. A történelemben nem igazán volt olyan időszak, amikor ne tudtunk volna valamilyen járványt megnevezni. Ezek rengeteg ember életével végeztek, és sajnos még körülbelül se tudjuk megmondani az áldozatok számát sok esetben. Ha felkeltettem az érdeklődéseteket ezzel a pár mondattal, akkor nézzük meg közösen, hogy melyek is voltak ezek a világjárványok! Antonine Pestis A legkorábban feljegyzett járvány az Antonine Pestis volt a 2. században, és 16 évig tartott, de sokak elmondása szerint akár 20 év is lehet ez a szám. Járványok - Hírnavigátor. Ez idő alatt egy nap alatt 2000 halott volt Rómában, és ez az arány kb. 25%-a volt a teljes halottak számának, ami valószínűleg 5-10 millió áldozatot jelent. A betegség a lakosság több, mint egyharmadát megtizedelte, és legyengítette a római hadsereget, ezzel a Római Birodalom békés állapotát kettétörve.
Az Európai Unió (EU) szeretné elérni, hogy globális megállapodás szülessen a világjárványról, s abban tiltsák be a kisállatpiacokat, és jutalmazzák vírusok felderítését – jelentette szerdán az Euractiv brüsszeli hírportál. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 194 tagja tavaly decemberben egyezségre jutott arról, hogy a világszervezet alapokmányával összhangban meg kell kezdeni egy olyan egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi okmány megszövegezésének, illetve megtárgyalásának folyamatát, amelynek célja a világjárványok hatékonyabb megelőzése, illetve a jobb felkészültség és reagálás a további esetleges világjárványokra. Ennek keretében az EU olyan globális megállapodást szorgalmaz, amelynek célja az új világjárványok megelőzése, és amely magában foglalná a vadon élő kisállatok piacának betiltását, valamint az új vírusok vagy vírusváltozatok bejelentését ösztönző intézkedéseket. A nemzetközi tárgyalófelek szerdán találkoznak először, hogy előkészítsék a tárgyalásokat a lehetséges szerződésről, írja az Euractiv az egyik uniós tisztségviselőre hivatkozva, aki azonban – mivel nem jogosult a médiának nyilatkozni – nem kívánta megnevezni magát.
2021. 05. 11. Dimenziók V. Katasztrófák után... (KUT) Természeti csapások, járványok és ökológiai folyamatok a történelemben Szekcióbeosztás 2021. június 17. Csütörtök Megnyitó 9:45-10:00 Várkonyi Gábor I. Természeti jelenségek és történeti feljegyzéseik 10:00-11:30 levezető elnök Várkonyi Gábor Nagy Tamás: A szíriai elefánt, kihalás és ami mögötte van 10:00-10:20 Szántó Richárd: Szárazság egy meleg periódusban. Szent Konstantin életrajza, mint környezettörténeti forrás? 10:20-10:40 Szolnoki Zoltán: Rendkívüli események és tanulságaik a Croniche di Luccában 10:40-11:00 Török Zsolt Győző: Mögöttünk a Vízözön: történelem és katasztrófa a korai modern kozmográfiában 11:00-11:20 Vita 11:20-11:30 Kávészünet 11:30-11:40 II.
Mélységesen mély a múltnak kútja – jut eszembe a nehézségekből kisegítő mondat. A történet gyerekkoromnál is messzebb repít vissza az időben. Minden Galyatetőn kezdődött, de nem akkor, mint korábban hittem. Hétvégenként családunk autóba ült, és két napon át kirándultunk. Valamikor az 1980-as évek elején Galyatetőre mentünk. Apám választása volt. A Mátra nem szorult magyarázatra. Annál inkább sem, mert akkor jártunk ott először. Egy alföldi fiú valahogy tiszteletteljesebben tekint a hegyekre. Csodálja és szereti, mert minden, ami húsz méternél magasabb, számára nem magától értetődő. Az utazás különlegessége volt, hogy velünk tartott – ez sem előtte, sem utána nem fordult elő – a rokonként kezelt idős hölgy, aki apám nevelőnője volt. Pontosabban a dadája. Távolról sem főúri család volt a miénk. Prózai okai voltak, hogy valakit fogadni kellett az akkor még kisfiú apám mellé. Egyszerűen, mert nagyapám tisztviselő volt, felesége pedig hirtelen kapott állást a postán. Ez akkor visszautasíthatatlan ajánlatnak számított.
Sok időt megspórolhatunk egy új vírus megjelenésekor, ha a vakcinákat már tesztelték a rokon vírusok ellen, vélekedett. A program a Moderna ambiciózus startégiájába illeszkedik, amelyik arra irányul, hogy kifejlesszék a globális egészséget fenyegető fertőző betegségek széles skálájára a megfelelő ellenszereket. A vállalat már megkezdte a két kiemelt kórokozó, a HIV és a Zika-vírus elleni vakcinák tesztelését, és a laboratóriumi szakaszban tart a Nipah elleni oltás kifejlesztése. Utóbbi egy denevérek által terjesztett halálos vírus, amely Ázsiában időszakos járványokat okoz. A program által megcélzott egyéb halálos betegségek között két olyan is van, amelyet nem vírusok okoznak: a malária és a tuberkulózis. A vállalat közölte, hogy egy új programot is indít, amely lehetővé teszi külső kutatók számára, hogy megvizsgálják a Moderna technológiájának alkalmazását újonnan megjelenő vagy elhanyagolt betegségek ellen. Bancel szerint mindez 300 millió dollárba kerülhet a Modernának. A vállalat külső partnereket is keres, de a vezérigazgató szerint a mind a tizenöt betegségre fognak oltóanyagot fejleszteni – akkor is, ha nem találnak együttműködő partnereket, akik segítenének nekik.