Építőiparban alapesetben számít, hogy van egy megrendelő, egy fővállalkozó, és több alvállalkozó. Az alvállalkozók szolgáltatása megítélésének elengedhetetlen feltétele, hogy a megrendelő és a fővállalkozó közötti ügyletet tudjuk minősíteni. A fővállalkozó és a megrendelő közötti szerződés alapesetben tartalmaz egyenes és fordított adózással adózó elemeket vegyesen, például a tényleges építkezés mellé a tervezési, tereprendezési, kertépítési munkák is be szoktak csatlakozni. Az áfatörvény fő- és mellékszolgáltatására vonatkozó szabályának elővétele előtt más szempontokat is figyelembe kell venni. Nav állásfoglalás fordított áfa. Az ilyen összetett szerződések megítéléséhez hívjuk segítségül az alábbi táblázatot. A fővállalkozóval kötött szerződéseket tehát elsőként abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy az egyes munkálatokhoz párosul-e önálló ellenérték. Itt nem arról van szó, hogy az egyes készültségi fokokhoz milyen ellenérték tartozik. Például egy szerződés keretében vállalja a fővállalkozó egy új épület megépítését és egy másik épület felújítását, és a két feladathoz külön-külön ellenértéket rendeltek.
Vagy mondjuk egy épület homlokzati felújítása mellett az épület gépészeti felújítására is vállalkozott az építő cég és külön-külön díjat állapítottak meg a két munkára. A teljesítés elfogadásánál itt ne azt értsük, hogy mondjuk egy épület készültségi foka hány százalékos, hanem, hogy az egyes önálló munkákat külön-külön teljesítésként értékelik a felek. Az előbbi példánál maradva, ha az új épület építését és a másik épület felújítását külön-külön veszik át, és az ellenértéket is eszerint bontják meg, akkor az egyes munkákat önállóan értékelem. Nav állásfoglalás fordított afa.asso.fr. És csak az utolsó fázisban foglalkozom azzal a kérdéssel, hogy az egyes munkák fő- és mellékszolgáltatás viszonyban vannak-e egymással. Az építőiparban ez azt jelenti, hogy ha az egyik szolgáltatás vagy termékértékesítés elősegíti egy másik szolgáltatás vagy termékértékesítés teljesülését, akkor ez utóbbi szolgáltatás vagy termékértékesítés lesz az irányadó. Egy telken belül egy új épület építése és egy tőle fizikálisan másik épület felújítása esetén a két ügyletet ebből a szempontból nem tudjuk egyben kezelni, hiszen az új épület megépítéséhez valószínűleg nem szükséges a másik épület felújítása.
Problémát az okozhat, hogy a maradvány-ellenérték összegéhez hogyan illeszthető a kilogrammban kifejezett termék mennyiség, amely a teljesített ügyletben szerepelt, és annak kalkulálása, megosztása hogyan történhet. Erre vonatkozóan álláspontunk az, hogy a forint érték adat az adott bevallásban szerepeltetendő maradványérték nagyságrendjében kerüljön feltüntetésre, míg a mennyiségi érték a teljesítésnek megfelelő teljes mennyiségben szerepeljen a 08-as részletező lapon. Erre lehetőséget adnak a 1265 bevallás új verziójában kialakított programkeretek. Pl. : 500 kg búzára június 10-én fizettek 200. 000 forint előleget (ebből áfa 42. 500, melyet az eladónak kellett fizetendő adóként szerepeltetni a június hónapot tartalmazó bevallásban), a teljesítés időpontja 2012. július 28-a, a teljes ellenérték 400. Nav állásfoglalás fordított afpa.fr. 000 forint. A vevőnek a júliust tartalmazó bevallásban a 400. 000 mínusz 157. 500 forint, azaz 242. 500 forintot kell adóalapként a bevallás 29. sorában szerepeltetni, és ezt az összeget kell kiemelten a 101. sorban is adóalapként meghatározni, ugyanezt kell a 08-as lapon az f) oszlopban feltüntetni, és ehhez a mennyiségi rovatban, az e) oszlopban az 500 kilogrammot (a teljes mennyiséget) kell megadni.
Amennyiben ez a helyzet nem áll fenn, akkor ez a körülmény azt erősíti, hogy termékértékesítésről van szó, amelyre az Áfa tv. § (1) bekezdés b) pontja nem vonatkozik. Ha nem alkalmazható a fordított adózás, akkor az egyenes adózás irányadó, azaz fel kell számítani a 27% áfát. Mindezzel együtt: mindenképpen javasoljuk a NAV-állásfoglalás beszerzését. Bonácz Zsolt (2022-03-17)