Magyarország ugyanis nem csak magát képviseli: amikor Magyarország hangját hallják, a régiónk hangját hallják, azét a régióét, amely Európa növekedési motorjává vált – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kormányfő beszédet mond Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expón. A rendezvény díszvendége Magyarország Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs A kormányfő elmondta, nagyra értékeli a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét. Orbán Viktor: 3,5 millió beoltott után jöhet a nyitás következő lépcsőfoka. Többet is megemlített közülük, például a Bank of Chinát – amely Budapesten hozta létre regionális központját –, továbbá a Huaweit és a Wanhuát. Magyarország büszke arra is, hogy a Kínába irányuló export a régió országai közül nála a legmagasabb: a magyar műszaki, gyógyszer- és élelmiszeripari termékek egyre nagyobb számban vannak jelen a kínai piacon – tette hozzá, majd rámutatott: a tavalyi, minden idők legjobb exportadatai után az idén eddig további 18 százalékos növekedés volt megfigyelhető a két ország közötti kereskedelemben.
Jelentős, több mint 110 millió dolláros kelet-magyarországi beruházásról van szó, amely a vállalat első Kínán kívüli gyártási központja lesz. A részleteket és a vállalat nevét hamarosan nyilvánosságra hozzák. Ligetfalvi Gábor, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kuo Jen-hua ügyvezető igazgató (b-j) a magyar kereskedelmi központot megnyitóján Sanghajban Forrás: MTI/Mfa/Mitko Stoichev Több mint kétmilliárd dollár érkezett Magyarországra A 2000-2017 közötti időszak végére a kínai közvetlen beruházások értéke összesen 3, 8 milliárd euróra rúgott ebben a térségben. Ebből Magyarország oroszlánrészt vállalt mintegy 2, 1 milliárd euró erejéig, jóval megelőzve Lengyelországot (1 milliárd euró), Csehországot (600 millió euró) és Szlovákiát (100 millió euró). Tavalyi kivitelünk értéke elérte a 2, 66 milliárd dollárt, ami mintegy 750 milliárd forintnak felel meg. Orbán Viktor bejelentette: szerdán kezdődik a nyitás Magyarországon - Portfolio.hu. Kissé meglepő, de a csehek kínai exportja (2, 41 milliárd dollár) valamelyest megelőzte a lengyelekét (2, 3 milliárd dollár) 2017-ben, míg a szlovákok messze a legkevesebbet (1, 38 milliárd dollár) tudták eladni a távol-keleti országba.
Hiesz elmondása szerint úgy kaphatta meg az oltást az oltási terv ellenére, hogy január 11-én felhívta egy kórházi orvos azzal, másfél órája maradt felhasználni az aznapi maradékot, várja őt és a feleségét, amennyiben szeretnének kérni egy-egy adagot. Több forrásból is lehetett arról hallani az utóbbi hetekben, hogy egyes helyeken nem tudták időben felhasználni a kiolvasztott vakcinaadagot, így bárkinek beadták, aki épp arra járt, hogy nehogy pocsékba menjen. Szó esett a brüsszeli beszerzések lassúságáról, ezzel kapcsolatban Orbán gálánsan kijelentette, hogy ő is belement abba a döntésbe, hogy a beszerzések tárgyalásait, majd az oltások szétosztását az EU intézze, így nem panaszkodhat a folyamat minőségére – de azért bőven utalt arra, hogy jobban jártunk volna, ha csak a saját, nemzeti érdekérvényesítő képességünkre hagyatkoztunk volna. Pozitív példaként említette Szerbiát (akikkel "szívbéli jó viszonyban" vagyunk Orbán szerint), ahol már oltanak a kínai vakcinával. Orbán szerint ez következik a történelmünk különbségeiből, mivel Szerbia Jugoszlávia részeként mindig is különutas volt, így ők nem úgy látják a nyugat-kelet kérdést, mint mi: nekik nem jelenti automatikusan a nyugat a jót, a kelet pedig a rosszat.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher