Milyen a várbarlang kőzete? A budai várhegyet a Duna, és az Ördögárok patak határolja, melyek régen ezen a területen folytak, de azóta a völgybe bevágódtak. A lerakott kavicsos üledék máig őrzi ezt a tevékenységüket. A várhegy fő kőzete a 180 m vastag budai márga, mely igen jó teherbíró képességű, de víz hatására elveszíti ezt, és drasztikusan csökken a teherbírása. Ezt kavicsréteg borítja, erre került rá a hegy tetején fakadó hévforrásokból kioldott pleisztocén édesvizi mészkő 12- 17 m vastagságban, mely megvédte a pusztulástól az alatta lévő rétegeket. Újabb épületszárnyat újíttat fel a budai Várban a kormány 19-07-24 - YouTube. Ez világviszonylatban ritkaság. Nálunk a bükki Anna barlang, és még egy hasonló van az Egyesült Államokban. A feltörő 30- 35 fokos hőforrások a márga, és a mésztufa határán oldották ki az üregeket, mivel a budai márgán nem volt képes áthatolni, új utat keresett magának a víz. A lakosok ezeket összekötötték egymással, és a pincéikkel is. Így alakult ki ez a kb. 5 km hosszú rendszer. A plafonon, geológiai szóval a főtén láthatók a feltörő hévíz nyomai.
A Főőrség épületének egyik különlegessége, hogy a Hunyadi udvar felől egyemeletesnek tűnik, a Csikós udvar irányából azonban látszik, hogy valójában négyszintes, hiszen az egykori várfal vonalára épült. Az eredeti épület 1971-ig állt, akkor bontották el a Stöckl-lépcsővel együtt, bár mindkettő helyreállítható lett volna a második világháborús sérülések után. Minderről Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos beszélt, aki egyben a Várkapitányság Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke is. Mint mondja, hálás a sorsnak, hogy a kollégáival együtt ők nem a rombolók, hanem az építők közé tartoznak. Budai vár regen. A rekonstrukciónál a cél az volt, hogy kívülről az épület hű mása legyen az eredeti, 1903-ban átadottnak, azonban a belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően is használni lehessen. Éppen ezért tavasszal egy minden igényt kielégítő modern étterem és kiállítótér nyílik benne. A helyszín és a kialakítás miatt bizonyára igen kedvelt hely lesz majd a Várban élők és a látogatók körében egyaránt.
Ugyanazt az utat járta be a budavári Lovarda az elmúlt évtizedekben, mint sok más műemlék a Várban: a második világháborúban megsérült, aztán a kommunizmusban ahelyett, hogy megmentették volna, hagyták teljesen lepusztulni. Mostanra sikerült felújítani – tudósított az M1 Híradó. Lenyűgöző látványt nyújt a budavári lovarda, amelyet romjaiból építették újjá. A második világháborúban sérült meg, és bár helyrehozható lett volna, 1950-ben mégis lebontották. Most viszont több mint 70 év után ismét láthatóvá vált, a Nemzeti Hauszmann Program részeként rekonstruálták. Korhű másolata az eredetinek, a belső csarnok 15 méter magas, hatalmas üvegablakok díszítik. Közben a modern kor követelményeinek is megfelel, teljesen akadálymentesített. A munkálatokkal határidő előtt végeztek, az épület több funkcionális rendezvényközpontként működik mostantól. Újjáépülnek a Budai Vár korábban elbontott épületei. "Az épület ismét régi fényében tündököl. Ott és abban a formában, ahogyan azt Hauszmann Alajos annak idején megálmodta és megépítette. Ma azonban nemcsak egy új épületet adunk át, hanem elrabolt örökségünk egy újabb darabját is visszaszolgáltatjuk Budapest és a magyar nemzet számára" – mondta Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos.
Havassy tehát már akkor gondolt arra, hogy a jövő generációja esetleg egyszer újraépítheti a Stöckl-lépcsőt. Forrás: Karasz A sétát folytatva a gránit Stöckl-lépcsőn lefelé gyönyörű kilátás nyílik a Csikós udvarra és az egykori Királyi Lovardára, ahol még zajlanak ugyan a terepmunkálatok, de az épület már újjászületett, és a Lovarda előtt álló szoborkompozíciót, amely egy lovát elővezető csikóst ábrázol, már restaurálták. Budai vár régen egy messzi messzi. A palotaudvar és a Csikós udvar összeköttetésének koncepciója Hauszmann Alajos nevéhez köthető. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Így alakult ki az a palotához kapcsolódó, gazdag épületegyüttes, amely a Stöckl-lépcsőt, a Csikós udvaron álló Lovardát, illetve a Főőrség épületét foglalja magába. Utunk ezután a Lovardába vezetett, amelynek már a bejárata is impozáns látványt nyújt. Ennek a helynek is érdekes története van, hiszen a Királyi Palotától nyugatra fekvő királyi (más néven udvari) istállót, valamint az ettől délre eső reprezentatív lovaglócsarnokot és kocsiszínt István nádor kezdte el építeni, azonban az elkészült részek komoly károkat szenvedtek 1849-ben, a tavaszi hadjárat során.