Az agytörzs és a köztiagy köti össze a gerincvelőt, a hátsó koponyaűrben elhelyezkedő kisagyat és a nagyagyféltekéket. Az agytörzs részei az agyat a gerincvelővel összekötő nyúltagy, a híd és középagy. A köztiagy legfontosabb része a látótelep. A kisagy a nagyagyhoz hasonlóan két féltekéből áll. A két nagyagy-féltekét a kérgestest kapcsolja össze. A gerincvelő részei A gerincvelő jellemzője a szelvényezettség. Mindegyik gerincvelői szelvényből egy pár gerincvelői ideg lép ki. A központi idegrendszer gyakori betegségei. Nyaki szakasznak nevezzük a felső nyolc szelvényt, melyeknek idegei a nyakcsigolyák között lépnek ki. Ez alatt következik a háti szakasz tizenkét pár ideggel, majd az ágyéki szakasz öt pár ideggel. A keresztcsonti szakasz szintén öt, a farki szakasz pedig egy szelvényből áll. A központi idegrendszer szerkezete A központi idegrendszer szürke és fehér állományból áll. Az előbbit főleg idegsejtek, az utóbbit túlnyomó többségben idegrostok alkotják. A gerincvelőben a szürkeállomány a központi részen helyezkedik el, melyet fehérállomány határol.
Az érzékelés zavarai Az érzékelés zavarainak nevezzük azokat az állapotokat, amikor az érzékszerv, az érzékelő sejtek, az érzékelő rostok, vagy a központi idegrendszer érzőközpontjai nem működnek vagy rosszul működnek. Ennek sok oka lehet, például gyulladás, sérülés. Például a látás esetében a látóideg vagy a látópálya sérülése részleges, vagy teljes vaksághoz vezethet, a látóközpont sérülése pedig felismerési zavarokhoz. Ugyanígy a hallórendszer sérülése nagyothallással vagy siketséggel, a bőr érzőrostjainak károsodása pedig érzéskieséssel jár. Az irányítás zavarai A magasabb rendű agyi központok működési zavara a legváltozatosabb tünetekkel járhatnak. A mozgató rendszer hibái egyensúlyzavarhoz, ügyetlenséghez, görcsökhöz vagy akár részleges vagy teljes bénuláshoz vezethetnek. Központi idegrendszer (agy és gerincvelő) - Neurológiai Központ. A homloklebeny sérülése gondolkodási zavarokhoz, személyiségváltozáshoz vezet. A vegetatív rendszer zavarai a legkülönfélébb szervi problémákhoz vezethetnek. Az alvás-ébrenlét ciklust irányító agytörzsi központok zavara aluszékonyságot, de akár kómát is okozhat.
A neurológiai betegségek rendszerint más szervek és rendszerek működési zavaraiban nyilvánulnak meg. A tünetek között szerepel a járás közbeni egyensúlyzavar és a mozgások koordinációjának romlása, a nehéz térbeli orientáció, a csökkent memória, gyengeség és bénulás. A helyes kezelés biztosítása érdekében orvoshoz kell fordulni. A CALENDULA Klinika főorvosa, Dr. Idegrendszeri betegségek – Calendula Clinic. Skopincev Dmitri, aki többek között neurológus szakorvosi diplomával is rendelkezik, tökéletesen ismeri szakterületét. Az ő irányítása alatt folytatott átfogó programot az adott beteg állapotához igazítják. Például az akut fájdalom szindróma blokkolására terápiás blokádokat, akupunktúrát, gyulladáscsökkentő gyógyszereket, gyógynövény terápiákat, borogatásokat, masszázsokat alkalmaznak, különös tekintettel a fájdalompontra. A fejfájás kezelésére például fontosak a pihentető eljárások, az arc-álkapocs orrmellékének tisztítása stb. A gyógyszerek kombinációja az ayurvédikus eljárásokkal, gyógynövény terápiákkal, balneoterápiával és reflexológiával kiküszöböli a fájdalmat és annak alapvető okait és lelassíthatja a komplex patológiák kialakulását.
Gerincbetegségek: porckorongsérv - ischias, krónikus derékfájdalom, nyak-kar fájdalom Fejfájás-betegségek, pl. migrén A környéki idegrendszer betegségei: Egyes és többszörös idegbántalmak (mono-és polyneuropathiák), alagút szindrómák. Az ideg-izom kapcsolat zavarai (Myasthenia gravis). Az izmok saját betegségei (elfajulásos és gyulladásos kórképek- izomdystrophiák, myositisek, myopathiák) Mikor, milyen tüntetekkel érdemes neurológushoz fordulni?