Egyszerű áramkörbe kapcsoljunk be azonos anyagból készült, egyenlő keresztmetszetű, de eltérő hosszúságú fémhuzalokat! A mérőműszerekről leolvasva az összetartozó feszültség- és áramerősség-értékeket kiszámíthatjuk az egyes huzalok ellenállását. A kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a vezeték ellenállása egyenesen arányos a vezeték hosszával Változtassuk meg az összeállítást úgy, hogy az eredeti huzal helyére azonos anyagból készült, azonos hosszúságú, de eltérő keresztmetszetű huzalok kerüljenek! Ekkor azt tapasztaljuk, hogy kétszer, háromszor kisebb keresztmetszet esetén az ellenállás kétszer, háromszor nagyobb, tehát az ellenállás fordítottan arányos a keresztmetszettel. Végezzük el ugyanezeket a kísérleteket más anyagból készült vezetékekkel is! Minden esetben a fenti arányosságokat tapasztaljuk, ám az arányossági tényezők az egyes esetekben eltérnek egymástól. Mitől nem függ egy elektromos vezető ellenállása? - Kvízkérdések - Fizika - tételek, fogalmak, jelenségek. A vezeték ellenállása tehát függ az anyagi minőségtől is. Tehát egy vezeték ellenállása alakban adható meg, ahol l a vezető hossza, A a vezető keresztmetszete, ρ pedig az anyagi minőségre jellemző állandó, amit fajlagos ellenállásnak nevezünk.
Annak a fogyasztónak az ellenállását, amellyel a rendszer ilyen módon helyettesíthető, eredő ellenállásnak nevezzük. Jele többnyire R e, de ha nem okoz félreértést, egyszerűen csak R -rel jelöljük. Soros kapcsolás [ szerkesztés] Fogyasztók soros kapcsolása Fogyasztók soros kapcsolásánál az egyes fogyasztók elágazás nélkül kapcsolódnak egymáshoz. A rendszer két kivezetését az első és az utolsó fogyasztó szabadon maradó kivezetései alkotják. Mérésekkel, illetve elméleti úton is igazolható, hogy soros kapcsolásnál a rendszer eredő ellenállása ugyanakkora, mint az egyes fogyasztók ellenállásának összege. Képlettel: Speciálisan n db R ellenállású fogyasztó soros kapcsolásánál az eredő ellenállás: Párhuzamos kapcsolás [ szerkesztés] Fogyasztók párhuzamos kapcsolása Fogyasztók párhuzamos kapcsolásánál minden fogyasztó egyik kivezetése a rendszer egyik kivezetéséhez, a másik vége pedig a rendszer másik kivezetéséhez csatlakozik. Mérésekkel, illetve elméleti úton is igazolható, hogy párhuzamos kapcsolásnál a rendszer eredő ellenállásának reciproka ugyanakkora, mint az egyes ellenállások reciprokának összege.
Az egyenes meredeksége pedig egyértelműen megadja az ellenállás mértékét. Minél meredekebb az egyenesünk, annál kisebb az ellenállás, és fordítva: a laposabb egyenesek nagyobb ellenállásra utalnak. R 1 < R 2. Miért érdekes ez az egész itt nekünk a málnasulin, eddig elég unalmas volt… Vegyünk például egy LED-et. A LED egy kis fénykibocsátó eszköz (dióda), mostanában szinte minden elektronikai berendezésen fogsz találni akár többet is. Feladata, hogy különböző színekkel világítva bizonyos dolgokról informáljon (pl. a telefonod jelzi, ha üzenetet kaptál). Nos, a LED is fogyasztó egy áramkörben, neki is áramra van szüksége a működéshez. Csak éppen nem mindegy, hogy mennyire. Ha túl kevés folyik át rajta, akkor az nem lesz elegendő ahhoz, hogy világítson. Ha pedig túl sok, akkor pedig tönkremegy véglegesen. Ki kell tehát számolnunk adott feszültségforrás esetére, hogy mekkora előtét ellenállást alkalmazzunk. Jó, de mi köze Ohm-törvényének ehhez? Amennyiben pontosan meg akarjuk határozni a LED-en átfolyó áramot, egy korlátozó (előtét) ellenállást szoktunk beépíteni elé.