A folyót 25-30 km szélességben ártéri erdők kísérik, a holtágait tündérrózsa, a Victoria amazonica hatalmas levelei csaknem beborítják. Az ártéri erdők tengerparti változatai a mangrove-erdők. Valójában "zöld mennyország" ez, ahol az esőerdő sok élőlénynek, több értékes növénynek, fának is otthont ad (pl. : a kaucsuknak, nedvéből készül a nyersgumi; a kínafának kérgéből a lázcsillapító kinint nyerik; a mahagóninak, a brasilfának, a pálmafának). Észak amerika - Tananyagok. Vadon tenyészik a vanília és a kakaó. Állatvilága is nagyon gazdag: jaguárok, tapírok, lajhárok, pumák, majmok, papagájok, kolibrik, anakondák, boák, kajmánok, piranják, édesvízi delfinek, manátik, vidrák, vízidisznók, lepkék és rovarok népesítik be erdeit. A trópusi esőerdők talaja a kilúgozott laterit. A trópusi esőerdőt a csapadékmennyiség függvényében a nedves és száraz szavanna gyűrűje fogja közre. Az Orinoco-medence és a Guyanai-hegyvidék nedves szavannáját llanóknak, a Brazil-magasföldön camposnak nevezik. Az Északnyugat-Brazília és Gran Chaco száraz bokros szavannáinak, caatinga a nevük.
A jégből, hóból kiemelkedő nunatakok felszíne fagyos kősivatagba vész. Az állatvilág gazdag. Jellegzetes ragadozó állatai a jegesmedve, a rozmár, a fóka. A vizekben a legnagyobb testű emlős, a grönlandi bálna él. Halakban (hering, tőkehal), sarki madarakban gazdag a terület. A tundra éghajlaton a tundra növényzete: zuzmók, mohák, fűfélék és déli határán legfeljebb törpe nyír és fenyőfélék tenyésznek. Észak amerika partvonala - Tananyagok. A nyári melegebb időszakban kizöldül és kivirágzik a mocsárvilág. Talaja a poligonális tundratalaj és különféle láptalajok. Állatvilága gazdag hóbagoly, sarki farkas, róka, lemming. A madarak csak itt költenek. A karibu rénszarvasok nagy csordákban vándorolnak észak-dél irányban. A nagy csordákat eszkimók követik. A tundrától délre a hatalmas tajga terül el, ahol fenyőfélék nőnek. Keleti része inkább az eurázsiai tajgához hasonló fajösszetételű (luc-, jegenyefenyő), míg nyugaton a kelet-ázsiai típushoz hasonló tajga (vörösfenyő) fejlődött ki. Itt él a balzsamfenyő is, amelynek híres gyantájából készül a kanadai balzsam (a mikrotechnikában használt preparátumokra ezzel ragasztják rá a fedőlemezt).
Észak-Amerika éghajlatát a tengeráramlatok is befolyásolják. Hatásaik nagy különbséget okoznak a nyugati és keleti partvidék azonos szélességű helyein. A Csendes-óceán kanadai és alaszkai partvidékét a Kuro-Shio meleg tengeráramlat melegíti. Délre forduló ága, mint Kaliforniai-hidegáramlat csapadékhiányt, nyáron ködöt okoz a Csendes-óceán délnyugati partvidékén. Az atlanti partvidéken a hideg Labrador-áramlat hűtő hatása érvényesül. Ez az áramlat a hajózás számára veszélyt jelentő leszakadó jéghegyeket szállít Grönlandról dél felé. Amerika: Amerika vízrajza: feladat. Ezt a délről jövő meleg Golf-áramlat csökkenteni próbálja, de télen a szárazföld felől fújó szelek megakadályozzák az áramlat melegítő hatásának érvényesülését. Dél-Amerika éghajlatában nagyon emlékeztet az Afrikára. Mivel 25 szélességi fokkal fekszik délebbre, mint Afrika ezért északi tájai - ellentétben Afrikával - csak a trópusi övezetbe esnek, ahol nedves szavanna éghajlat fejlődött ki. Ugyanakkor az Egyenlítő a Dél-Amerikát sokkal északabbra szeli át, mint Afrikát (ott, ahol a földrész majdnem a legszélesebb), így a kontinenst - a passzátok felszálló ága miatt - bőven öntözi csapadék.
Latin-Amerika gazdasága Hiányzó szó szerző: Ffgyrs2019 Észak-Amerika szerző: Ebacz szerző: Rendeszsolti200 5. osztály 8. osztály 9. osztály 66. Amerika vízrajza szerző: Ata71 szerző: Krajcsi Latinska Amerika - kartografska vježba szerző: Skolazazivot szerző: Vargaszonja3 szerző: Bergendipeter34 szerző: Banyaigabi Dél-Amerika domborzata szerző: Lajosnoemi8 Észak - Amerika szerző: Plufehfra Untitled49 szerző: Huseyinduru
A caatinga legjellemzőbb fája a viaszpálma, legyezős pálmalevelének alsó lapját viaszhártya védi meg az elraktározott nedvesség elpárolgatásától. A viaszból lakkokat, firniszt, gramofonlemezt gyártanak. Törzséből bútorokat, épületeket készítenek. Levelei kunyhófedélként szolgálnak. A gyümölcséből szirupot és tüzes arakpálinkát készítenek. Fiatal hajtásaiból főzeléket főznek, rostjaiból zsinórt fonnak, amellyel a függőágyakat függesztik fel. A pálma belseje a szágóhoz hasonló lisztet ad. Gyógyszert is nyernek belőle. A dél-amerikai szavanna különleges állatai a sörényes hangyászok. De él itt puma, jaguár is. A nedves szavannán kilúgozott laterittalajt, a száraz szavannán trópusi feketeföldet találunk. Brazília déli és Uruguay északi részén, kilúgozott sárga- és vörösföldeken szubtrópusi ligeterdők tenyésznek. A partvidék jellemző fája az araucaria fenyő, amely Ausztráliában és Új-Zélandon is őshonos. A Gran Chaco délkeleti peremén a quebrachó-fa kvebracsó, érdemel említést. Ez a legkeményebb fa, "fejszetörő" fának is nevezik.
Éghajlati sajátosságok a két földrésznél - Amerika éghajlatai Észak-Amerika domborzati formáinak elhelyezkedése kedvezőtlen vonással van a kontinens éghajlatára. A domborzat nyugat-keleti zártságának hatása a csapadék mennyiségében és területi eloszlásában tükröződik. A kontinens észak-déli nyitottsága, átjárhatósága következtében pedig a hőmérsékleti értékek mutatnak nagy szélsőségeket - emiatt Észak-Amerikát a "huzatos kontinens"-ként emlegetik. A közvetlenül a partok előtt, észak-dél irányban húzódó peremhegységei az óceánok hatását korlátozzák. A Kordillerák magas láncai nem engedik bejutni a páradús, nyugati szelek által szállított légtömegeket a kontinens belsejébe. Az óceáni klíma nyugaton csak keskeny parti sávban érezteti kedvező hatását. A hegységeken átkelő felhőzetből a keleti, belső oldalakon kevés csapadék hull. A zárt medencékben északon száraz kontinentális, délen a mérsékelt övezeti sivatagi az éghajlat, míg a kontinens belsejét, a Nagy-síkságot a kontinentális klíma uralja.