törvény (továbbiakban Tny. ) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. Ez az időszak 2016. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már huszonnyolc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az ún. életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. A Tny. Nyugdíjszámítás és rokkantsági járadék – 2016. 22. § (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem. Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni. Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.
3. Valorizálás A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek több évtizedet fognak át. Egyes évek jövedelmei nem adhatóak össze, közvetlenül nem összehasonlíthatóak. Más volt a vásárló értéke például 10. 000 Ft-nak 1988-ban és más 2015-ben. Az előbbi időszakban a 10. 000 Ft nagyon jó havi jövedelemnek számított, most egy jó szaki napi jövedelemnek is kevesli. Néhány 2016 évi szorzószám Ezért a jövedelmeket egy színre kell hozni. Ez úgy történik, hogy a KSH minden évben meghatároz 1950-től minden évre egy valorizációs szorzószámot, nagyobb részt inflációs szempontok figyelembe vételével. Csak érdekességként néhány kiemelt év szorzószáma. Látszik, hogy 2000. Nyugdíjszámítás 2016 ban us. óta háromszorosa lett a pénzünk vásárló értéke. 1970-ben 1 Ft-ért két zsemlét vettünk, ma az ennek megfelelő 79 Ft-on szintén kettőt. 1980-ban egy gombóc fagyi 1 Ft volt, most 43 Ft? Hoppá, nem 150-200 Ft? Van, ami jobban drágult, mint a pénzromlás. 4. Degresszió Bizonyos jövedelmek felett csökken a figyelembe vehető jövedelem összege. Adott értékhatár felett 90%, még feljebb 80%-a számít bele a keresetbe.
Nincs felső határ a nyugdíjjárulék esetében 2012. december 31-éig volt hatályban az úgynevezett nyugdíjjárulék-fizetési felső határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék-fizetés, ez a jövedelem természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe vételre. Nem mindegy, mikor megy nyugdíjba. A tavalyi évtől, így idén sincs felső határa a nyugdíjjárulék-köteles keresetnek. Az idei alsó határ Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2016-ban havi 28 500 forint. Ez a nyugdíjminimum-szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább húsz év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget. Kivétel Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő ugyan megszerzésre került, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a fentiek szerint kiszámított, a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkeresetnél nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
További kedvezmény alkalmazása azonban már nem történik, az alacsony összeg nyugdíjminimumra történő felemelése elmarad. Résznyugdíjnál (húsz évnél kevesebb, de legalább tizenöt év szolgálati idő esetén megállapítható ellátásnál) nincs nyugdíjminimum szabály. Az ellátás összege, bármilyen alacsony is, nem kerül felemelésre a nyugdíjminimum összegéhez, amely csak a teljes nyugdíjakat illeti meg garanciaként.