Addig is sok lehetőség kínálkozik azoknak, akik a dunakanyari túrázást egy kis nosztalgiautazással szeretnék megfűszerezni. Az új szobi kisvasút felső végállomásáról akár a királyréti erdei vasút szokolyai megállójáig túrázhatunk, vagy egy kényelmes másfél órás kirándulással végigmehetünk a még hiányzó szakasz nyomvonalán a nagybörzsönyi kisvonat felső végállomásáig. Ugyanezt a távolságot Márianosztra és Nagyirtáspuszta között a vállalkozóbb kedvűek a Dunakanyar egyik legszebb gerinctúra útvonalán, a Nagy-Sashegyen át is leküzdhetik. Kemencei Erdei Múzeumvasút. További jó hír az erdei vasutazás barátainak, hogy a kemencéi kisvonat is meghosszabbodott, a kisvonatok hamarosan Feketevölgyig fognak járni. A szobi kisvasút hét végén és ünnepnapokon közlekedik, Szobról 10, 12, 14 és 16 órakor indul, Márianosztráról vissza egy órával később. A többi kisvasút menetrendje megtalálható, vagy megkérdezhető a MÁV-tudakozótól (06-40/494-949). Forrás: Magyar Nemzet
Részletek 2008. május 06. Bő harmincéves üzemszünet után a hét végén újraindult a" szob-márianosztrai erdei vasút. A negyedik börzsönyi kisvonat pályáját az unió támogatásából építették újjá, a vasútnak ezen a szakaszán már 1975 óta nem volt személyforgalom. A felújítással új pálya épült a régi helyén, és személykocsikat, mozdonyt is be kellett szereznie a három falu, Szob, Márianosztra és Nagybörzsöny alkotta társulásnak A vonal újjáépítéséért turistaszervezetek, helybeliek és vasútbarátok indítottak mozgalmat a rendszerváltozás után, amikor a régebben az egész hegységet átszelő kisvasút utolsó szakaszát, a Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta közötti, az úgynevezett csúcsfordítói miatt ipari műemlékké nyilvánított pályát is leállította az erdészet. Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút - funiQ. Ezen a szakaszon már 2002-re sikerült elérni, hogy ismét járjanak a kirándulóvonatok és az a terv, hogy pályázatok segítségével a most újraindított szobi kisvonatot összekötik a nagybörzsönyivel, így alighanem az ország legvadregényesebb erdei vasútján már két órán keresztül utazhatnak majd a turisták.
13 - XI. 07-ig C és VI. 04 - VIII. 31-ig péntek is 92 Közlekedik: III. 13 - V. 31-ig és IX. Szobi kisvasut menetrendje . 01 - XI. 07-ig C 93 Közlekedik: VI. 31-ig C és VI. 04. - VIII. 31-ig pénteken is További információ és külön vonat kérése: Börzsöny Kisvasút Kft, Paulik János üzemvezetõ Tel. : (20) 203-7660 E-mail: Web:. // MÁV csatlakozás vonatok adatai tájékoztató jelegű előfordulhat eltérések. *-gal jelzet csatlakozó vonat december 24-én nem közlekedik.
Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe! Teljes táv: 21 km Össz. emelkedő: 500 m Össz. lejtő: -370 m Magasság max. : 425 m Magasság min. : 105 m A kisvasút kalandos története több mint 100 évvel ezelőtt kezdődött, 2016. június 2-án pedig jelentős mérföldkőhöz érkezett: ekkor adták át ugyanis a Nagybörzsönytől egészen a Duna-partig, Szobig vezető teljes útvonalat összekötő Márianosztra –Nagyirtás szakaszt. Mivel a teljes útvonal összesen nagyjából 3 órás, így nem is baj, hogy Márianosztrán át kell szállni. Nagybörzsöny » Szobi rév. Itt ha van kedvünk, meg is szakíthatjuk utunkat, hiszen a község rengeteg izgalmas látnivalót rejt. Márianosztra A Börzsöny hegység ölelésében fekvő település évszázadokig az itt lakó pálos szerzetesrendről volt ismert. Nekik köszönhetőek a község mai látnivalói is, mint a barokk katolikus templom, az egykori kolostorépület és a kálvária is. Berki Zoltán ünnepélyesen elindítja az első szerelvényt A korábban is működő Nagybörzsöny–Nagyirtás és Márianosztra–Szob útvonalak összekötésével hazánk egyik leghosszabb, 22 km-es hegyivasút vonala jött létre, amely 200 méteres szintkülönbséget utasít maga mögé a Börzsöny lankáin.
A rendszerint március közepe és november eleje között szabad- és munkaszüneti napokon közlekedő kisvasút útja végig csodaszép, színpompás és illatozó erdőben vezet. Egy szerelvény halad a Márianosztrát és a nagybörzsönyi Nagyirtáspusztát összekötő, mintegy hét kilométer hosszú, újjáépített kisvasút vonalán Fotó: - MTI © A Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút az ország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala, ami lényegében egy olyan magasságnyerési technikát jelent, ahol a vonat nem egyenesen megy neki egy hosszú, magas emelkedőnek, amire a mozdony teljesítménye nem is lenne elegendő, hanem cikk-cakk vonalban halad felfelé, hasonlóképpen egy szerpentinhez. Ilyenkor a kisvonat elhalad a völgy végéig, majd egy váltó átállítása után tolatni kezd, párhuzamosan azzal a vágánnyal, amelyiken jött, de meredeken emelkedve. Ilyenkor a mozdony nem húzza, hanem tolja a kocsikat maga előtt. A következő csúcsra érve újabb fordító következik, a mozdony húzni kezdi a kocsikat egy újabb párhuzamos vágányon, így haladnak tovább.
A két vonalat facsúszdával kötötték össze, amíg el nem készült az összekötő szakasz. Márianosztra és Szob közé 1912-ben már épült egy kőszállító kisvasút, ezen tudták a szobi MÁV-állomásig szállítani a fát. A Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút egyik szerelvénye a márianosztrai állomáson 1945-ben a kőszállító kisvasúttal együtt államosították, a két vasút közös üzemeltetés alá került. Személyszállítással is próbálkoztak a Szob–Márianosztra szakaszon az 1950-es évek elején, de kihasználatlansága miatt ezt néhány év után beszüntették. 1975-ben egy balesetre hivatkozva megszüntették a forgalmat Szob és Nagyirtás között, a két vasutat elszakítva egymástól. Az 1980-as években a kisvasút teherszállítási forgalma fellendült, mivel a nagymarosi duzzasztómű építéséhez nagy tömegben szállítottak vele követ. 1992-ben a szobi kőbánya áttért a teherautós szállításra, így a vasútüzem az év végén megszűnt. A mozdonyokat és a kocsikat elszállították, a pályát nem szedték fel, de több helyen fémtolvajok rongálták meg.
KEDVES UTASAINK! A Kemencei Erdei Múzeumvasút a Börzsöny északi részén található, Magyarország egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja. Technikai különlegessége a személyszállító kisvasutak körében ritkaságnak számító 600 mm nyomtáv és az ún. görpályás vonalvezetése. 2000-ben a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai állították helyre a korábban kizárólag erdészeti célú, és árvizek által súlyosan megrongált kisvasutat - és ma az Egyesület tagjai működtetik a nyári félév hétvégi napjain. Cím: 2638 Kemence, Csarnavölgyi út 45. Tel: 06/20 586-5245 (információk és különvonat rendelés) Email:
Történet [ szerkesztés] Az ún. küpa-szoba a pápai Kékfestő Múzeumban a festőkádakkal Perrotine nyomógép plakátja (pápai Kékfestő Múzeum) A céget alapító Carl Friedrich Kluge – akinek már több felmenője is kelmefestéssel foglalkozott – 1783 -ban a szászországi Sorauból érkezett Magyarországra és Sárváron alapított kékfestő műhelyt. [1] [2] [3] 1786 -ban költözött át Pápára és ott a ma is álló épület helyén hozta létre üzemét. Akkoriban Pápán már 4-5 hasonló üzem működött, ami azt mutatja, hogy igen nagy volt a kereslet ezek iránt a "kékfestő" anyagok iránt. Pápa kékfestő museum of natural. (A kékfestő kifejezés 1770 -ből, a pápai Bengely István panaszos levelében fordul elő először, [4] majd széles körben elterjedt. ) Mielőtt Kluge Sárvárra érkezett volna, számos német, svájci és osztrák városban megfordult és igen sok szakmai tapasztalatot gyűjtött. Fia, Kluge Károly követte apja példáját, ő is nagyon sokfelé járt Európában és 1809 -ből származó mintakönyvében 72 textildarabkából álló gyűjteményt állított össze a készítésükhöz szükséges receptekkel együtt.
A pápai Kékfestő Múzeum Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb, legérdekesebb ipartörténeti műemléke. Több mint 200 éves múlttal rendelkezik. Az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe. BEMUTATKOZÁS NYITVATARTÁS IDŐPONT SZÁLLÁS ÉTKEZÉS ESEMÉNY PROGRAM LÁTNIVALÓ A múzeum A Múzeum megtekintése során a látogatókat visszakalauzoljuk a múltba, felfedve eme csodás, régi foglalkozás szépségeit és nehézségeit. Pápa kékfestő museum of art. A kékfestés munkafolyamatának minden állomását és a mai napig működőképes gépeket is bemutatjuk a több mint 200 éves gyárépületben. Az egész évben nyitva tartó múzeumban három állandó kiállítás látható: A Kluge család 200 éves története, a kékfestés technikai részének bemutatása. Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életmű-kiállítása. Győry-gyűjtemény. Ezek mellett évente több időszaki kiállítás is megrendezésre kerül. Nyaranta színes programokkal várjuk a kedves látogatókat; minden évben csatlakozunk a Múzeumok Éjszakája elnevezésű országos rendezvényhez.
A múzeum megőrizte a hagyományos eszközöket és jellegzetes, egyedi nyomódúcokat, de a tradíció éltetéséhez a mai kékfestő mesterek munkája is elengedhetetlenül szükséges. Hogy meddig tudják fenntartani ezt a jellegzetesen magyar hagyományt, elsősorban rajtunk múlik. A kékfestők termékeit megtalálhatjuk a népi tematikájú vásárokban, kékfestő üzleteikben, vásárlásunkkal pedig szavazunk: saját motívumvilágunk és egy szép, ősi tevékenység továbbélésére. Ehhez kínál ismeretet, élményt, megerősítést a pápai Kékfestő Múzeum. Kékfestő Múzeum - Pápa. A múzeum családbarát, a kisgyermekkel érkezők számára a könnyebb bejárhatóság érdekében díjmentes babahordozót biztosítanak. Nemzeti ünnepeken mindenki számára ingyenes a belépés. Magyar és idegen nyelven is kérhető szakértő tárlatvezetés. A Kékfestő Múzeum nyitvatartásáról, jegyárairól, kiállításairól és eseményeiről itt találsz információt:. JÁRD BE VELÜNK AZ ORSZÁGOT!
Református Ókollégium: a ma Leányinternátusként működő épület falai között tanult Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író és Orlai Petrich Soma festőművész. Zsinagóga: építését 1844-ben kezdték el. A 398 m2 alapterületű, közel 20 méter magas épületet Löw Lipót rabbi szentelte fel 1846-ban. A pápai Esterházy-kastély A pápai Esterházy-kastély Pápa város eredete I. (Szent) István király korába nyúlik vissza. Kékfestő múzeum | Egy kicsit mindenki pápai.... Honalapító királyunk a Bakony lankái és a Kisalföld termékeny síkságának találkozásánál egy királyi udvarházat hozott létre, amely a környék központi települése lett. A gyorsan fejlődő Pápa egészen 1387-ig királyi tulajdonban maradt, amikor a Garai család kapta meg érdemei elismeréseként. Mikor hazánkra békésebb évszázadok köszöntöttek, a védelmi funkciók iránti igények csökkenése helyett a kényelmi szempontok kerültek előtérbe. A főúri reprezentáció így a masszív, de általában kényelmetlen várak, várkastélyok helyett a kastélyok építését helyezte előtérbe, mely folyamat során számos várkastély épült át kastéllyá.
A kékfestés elődje a kelmefestés és a textilnyomás volt, mely technológiák már a 16. Múzeum - Kékfestő Múzeum - Museum.hu. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget (Isatis tinctoria) használták, mely Európában őshonos festőnövény volt, amit Thüringiában és Franciaországban nagy... Magyarország egyetlen kékfestő múzeuma és az európai szinten egyedülálló ipartörténeti emléke bemutatja a kékfestés teljes munkafázisát. Megismerkedhetnek a bonyolult eljárás titkaival és megtudhatják, hogy egyáltalán nem kihalt,...