Akkor is, ha köze volt a történelemhez, akkor is, ha nem. Egyszer a diós és a mákos bejgliről mesélt, nem volt egy nagy történet, de valamit tudhatott, mert azóta sem felejtettem el. Gyerekkorában, valamikor a Horthy-rendszer közepén is kötelező eleme volt otthon a karácsonynak a bejgli, a két klasszikus. Az egyiket, a mákost ugyan nem ette senki, kérdezte is az édesanyját, minek csinálja?. De hiába, nincs diós a mákos nélkül. Ahogy nappal sincsen éjszaka nélkül, így az egyik bejgli a világosság, a másik a sötétség, és mivel karácsonytól a nappalok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek – ezért is van a téli napforduló után a karácsony, hiszen ekkor már érzékeli a változást az ember – nincs étel, amely jobb szimbóluma lenne mindennek. De mindez csak legenda, immár a mi családunk legendája, a diós és a mákos bejgli hivatalosan egész máshogyan született. Mielőtt azonban a kérdéseinket megválaszolnánk, Borbás Marcsi új videóját ne hagyjuk ki, hiszen milyen egy bejglis cikk bejgli nélkül? Miért diós?
Gasztro 2019. december 19., csütörtök Borbás Marcsi receptje Bejglit sütni mindig nagy izgalommal jár. Félünk, hogy szétreped, száraz lesz, keserű lesz a mák, vagy egyszerűen csak megtaláljuk-e a legjobb receptet. Én rengeteg receptet kipróbáltam, de mégis az anyukámé a nyertes. Tökéletes a töltelék-tészta arány, gyönyörű márványos lesz a teteje, jó szaftos, szóval zseniális. Próbáljátok ki ti is! Hozzávalók (6 rúdhoz): 1 kg liszt 20 dkg vaj 15 dkg zsír 8 dkg porcukor 1 dkg élesztő 1 db tojás (+1 a kenéshez) 2 dl tej ½ dkg só A töltelékhez: 80 dkg mák 80 dkg dió fahéj 1 citrom morzsa 1 kg cukor Elkészítés A lisztet, a vajat, a zsírt és a 8 dkg porcukrot egy deszkán elmorzsoljuk. Az élesztőt langyos tejben felfuttatjuk egy pici cukorral, és a tésztához öntjük. Teszünk bele egy egész tojást is, egy pici sót, majd jól összedolgozzuk. Hideg helyen néhány órát pihentetjük. Ha a tészta már lehűlt, 6 egyenlő részre osztjuk. A tésztából három mákos és három diós rudat készítünk. A tésztát kisodorjuk téglalap alakúra és egyenletes vastagságúra, majd rákenjük a tölteléket.
Mielőtt azonban a kérdéseinket megválaszolnánk, Borbás Marcsi új videóját ne hagyjuk ki, hiszen milyen egy bejglis cikk bejgli nélkül? Miért diós? Mert véd a rontás ellen minden forrás szerint. Az egészséget és a jólétet szimbolizálja – a 2019-es árak alapján tényleg. A Mátra keleti lejtőin négy éve még csupán 2500 forintért vettük kilóját, most 2000-ért adtak fél kilót. Hiába, rossz volt az idei termés… Más kérdés, hogy a Pásztóról Galyatetőre vezető úton akkor is, most is csodaszép, csodajó diót adtak az asszonyok. Csak változtak az árak… Miért mákos? Mert bár a mákos tészta azért szerényebb készítmény a diósnál, maga a mák szintén jólétet, bőséget sőt termékenységet jelent. Egyes helyeken úgy tartják, ha mákot eszik szenteste a lány, hamar férjhez megy. Miért bejgli? Mert a beugen németül hajlítást jelent, és ha valami, hát hajlítás az van bőven a bejgliben, ott is, ahol kispórolják belőle a tölteléket. Sziléziai találmány, hogy így is lehet kalácsot sütni, a 19. században került Magyarországon az ünnepi asztalra.
A Duna csatornán vasárnaponként jelentkező műsor háziasszonya arra buzdítja a fiatalokat, hogy süssenek-főzzenek minél többet szeretteiknek és vigyék tovább a családi recepteket. Minden adásban újabb ételeket ismerhetünk meg Borbás Marcsi szakácskönyvéből, persze a recept nem szentírás, hiszen ahány ház, annyi szokás, de abban megegyezhetünk, hogy a konyha, a család biztos találkozási pontja, ezért itt lehet a legtöbbet átadni hagyományainkból egymásnak. A közmédia új gasztro magazinja a régi idők finomabbnál finomabb ízeit idézi meg és közben a sütés-főzés rejtelmeibe is beavatja a nézőket, hiszen a legfontosabb szakács, Te vagy! Létezik-e egyik a másik nélkül? Mi volt előbb: a kifli vagy a kalács? Borbás Marcsi új videóját sem szabad kihagyni hozzá... Nagy mesélő volt a történelemtanárnőnk középiskolában, és ezek a mesék évtizedek után is megmaradtak az emberben. Akkor is, ha köze volt a történelemhez, akkor is, ha nem. Egyszer a diós és a mákos bejgliről mesélt, nem volt egy nagy történet, de valamit tudhatott, mert azóta sem felejtettem el.
Borbás Marcsi szakácskönyve Nézze meg Ön is, hogyan készíti el Borbás Marcsi a receptet! Hozzávalók (4 rúdhoz): 65 dkg liszt 13 dkg vaj 10 dkg zsír 8 dkg porcukor 1 dkg élesztő 1 db tojás 1 dl tej ½ dkg só A töltelékhez: 50 dkg mák 50 dkg dió fahéj 2 db citrom 60 dkg cukor 5 dl víz a kenéshez 1 tojás a tepsi kenéshez sertészsír Videó ajánló 03:01 Ma délután, 2022. 04. 07-i adás 00:03:01 22:00 00:22:00 / Olvasson tovább /
Főoldal Katasztrófa A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa beszélt arról, hogy a gyerekek megbetegedésénél is egyre nagyobb számban lépnek fel a tüdőgyulladásos, légzési és keringési problémás tünetek. Az oltási reakciók viszonylag ritkák, a gyerekek oltására alkalmas vakcina biztonságos és hatékony - jelentette ki a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa szerda reggel a Kossuth rádióban. Nagy Anikó azt mondta, a járvány első hullámában az a nézet terjedt el, hogy a koronavírus a gyermekekre nem annyira veszélyes, de az elmúlt időszakban egyre több a tünetes gyermek a világban. Megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma Magyarországon. Elsősorban az Egyesült Államokban jelentkeztek tömeges megbetegedések a körükben, és ez a tendencia Európában is növekedni látszik. Ezzel párhuzamosan Magyarországon is megnőtt a komoly tüneteket produkáló gyermekek száma. Korábban a gyerekeknél az első számú tünetcsoport a hasmenés és a hasfájás volt, emellett szerepelt a láz és köhögés is, jelenleg viszont már nagyobb számban vannak tüdőgyulladásos, légzési és keringési problémás megbetegedések.
Maga a vírus is több tünetet okoz, mint a korábbiak – magyarázta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Kifejtette, hogy a gyerekeknél a leggyakoribb tünet a hasmenés, a hányás, a láz, a gyengeség, a felső légúti tünetek, a nátha és a köhögés. A szakember elmondta, hogy szerencsére nagyon ritkán fordul elő, hogy egy gyerek légzési elégtelenséggel küzdjön és lélegeztetőgépre kerüljön, azonban az intenzív osztályos kezelést sokan igénylik. Magyarországon is megnőtt a komoly tüneteket produkáló gyermekek száma. Havasi Katalin kitért arra is, hogy a hivatalos adatok szerint 38 százalékos a 12 és 15 év közöttiek átoltottsága, ami alacsony egy ilyen erősen terjedő vírusnál. Biztos, hogy kilencven százalék fölötti átoltottságra lenne szükség, úgyhogy én nagyon biztatnék minden gyereket, minden édesanyát, hogy gondolja meg, hogy igazán a vírustól kell félni, és nem az ellene védő oltástól – mondta a szakember, aki kitért arra is, hogy a háziorvosok egyelőre nem kaptak eljárásrendet és pontos kezdési időpontot az 5 és 12 év közötti gyerekek vakcinálásáról.
A tájékoztatás szerint míg a korábbi gyakorlat szerint a szülők többnyire titkolták, hogy gyermeküket örökbe fogadták, jelenleg az ellentétes gyakorlat erősödik, összhangban a pszichológusok és szakemberek ajánlásával. Az örökbefogadást hipotetikusan vállalók többsége úgy véli, elmondaná a gyermeknek, hogy nem ő a vér szerinti szülője (89, 9 százalék), közel 2 százalék elzárkózik ettől, sokan bizonytalanok (9 százalék). Háromszorozódott a cukorbeteg gyermekek száma. Megoszlanak köztük a vélemények arról, mikor kell a gyermekkel beszélni erről: harmaduk úgy gondolja, akkor, ha a gyermek már felfogja azt, többsége azonban már a kezdetektől nyilvánvalóvá tenné (62, 8 százalék). A korszerű gyermeknevelési tudás szerint egyértelmű, hogy a családi titok káros a gyerek fejlődésére, aláaknázza a bizalom kialakulását. Ezért fontos, hogy a gyerek örökbefogadása ne legyen titok, a szülők tudjanak a kérdésről nyíltan beszélni a gyerekkel az első pillanattól kezdve. Ebben sokat segítenek azok a fényképek, tárgyak, amit a gyermek korábbi családjából hoz magával, véli az SOS szakmai vezetője, Szilvási Léna.
Elmondta azt is, a koronavírus-járvány következményeként a demográfiai adatok rendkívül kedvezőtlenül alakultak mindenhol a világon. Magyarországon nemcsak a halálozások számában tükröződik a járvány hatása, hanem – a decemberi adatok szerint – a gyermekvállalási kedvet is visszavetette. Ez azt jelzi, hogy a járvány a fiatalok gyermekvállalással kapcsolatos terveit is újraírja – fogalmazott a miniszter. Ismertetése szerint Európa nagyon sok országában esett vissza jelentősen a születések száma. Példaként Franciaországot említette, ahol 1945 óta nem született olyan kevés gyermek, mint 2020-ban, pedig ott, mint mondta, jelentős bevándorlással is számolhatnak. Németországban, Svédországban, Lettországban is csökkent decemberben a születések száma az előző évhez képest. Novák Katalin közölte: Magyarországon 2020-ban az előző évinél háromezerrel több gyermek született (összesen 92 233), a decemberi hónap adata mégis csaknem nyolcszázalékos csökkenést mutat. Ez már a járvány hatásának is tulajdonítható, és arra lehet számítani, hogy ez a negatív hatás végigkíséri majd a későbbi hónapokat is.
Nem véletlenül fontos minden olyan lépés, ami azt célozza, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon. Megnéztük, hogy miként alakult a születésszám az elmúlt évtizedekben. Hétpontos akciótervet jelentett be vasárnapi évértékelőjén Orbán Viktor miniszterelnök, aminek kapcsán az eddigiek után újabb személyijövedelamadó-kedvezmények, a csok kiterjesztése, sőt a nagycsaládosok számára autóvásárlási támogatás is igényelhető. Részletesen ITT számoltunk be az új lehetőségekről. Legutóbb 40 éve fordult elő, amit most az Orbán-kormány tűzött ki célul, hogy többen születtek Magyarországon, mint amennyien meghaltak. Rövid távon az elöregedés és a halálozásoknak a születésekhez való aránya okozhatja a legnagyobb problémát az országban, amit nyilvánvalóan csakis a gyerekvállalási kedv fokozásával lehet megoldani. Mi is történt anno, a Ratkó-féle baby boom alatt? A hetvenes évek demográfiai hullámát egy radikális, de népességnövelő csomaggal kötik össze, melyet az akkori népjóléti miniszter, Ratkó Anna dolgozott ki.
Tavaly nőtt a természetes fogyás mértéke: 3, 4 százalékkal több gyermek született, de 7, 7 százalékkal többen haltak meg, mint 2019 azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest jelentősen többen haltak meg és nagyobb volt a természetes fogyás. Az előzetes adatok szerint decemberben az élveszületések száma 7, 9 százalékkal csökkent, a halálozásoké viszont jelentősen, 44 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly 92 233 gyermek jött világra, 3040-nel több a 2019-esnél. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1, 55-re nőtt a megelőző évi 1, 49-hez képest. Házasságot 67 301 pár kötött, 3, 1 százalékkal, 2033-mal több az egy évvel korábbinál. Múlt évben januártól decemberig 139 549-en haltak meg, 9946-tal többen, mint 2019-ben. Az éves természetes fogyás 47 316 fő volt, ami 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 40 410 főt. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést.