Zárt térben, összezsúfolódva kénytelenek várni az oltást az emberek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben berendezett oltópontnál - számolt be róla több hazai portál is olvasóiktól érkezett képekre és beszámolókra hivatkozva. "A járvány harmadik hullámában háromszor annyi gyereket kell ellátniuk, többen is lélegeztetőgépre kerültek vagy műtüdő-kezelésre szorultak" - mondta Dr. Szabó László, a Heim Pál kórház főorvosa. További részletek itt. Több olvasónk is jelezte, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben berendezett oltópontnál rengeteg ember gyűlt össze, az oltásra érkezők zárt térben, tömegben kénytelenek várni a sorukra, ami a járvány kellős közepén nem szerencsés körülmény - írta a szombaton. Hasonló képeket és információkat közölt emellett a Blikk, sőt Havasi Gábor, a Momentum egészségpolitikusa is, utóbbi Facebook-oldalán. Később már az udvaron várakoztak az emberek. Fotónk illusztráció, forrás: Getty Images A Telex helyszíni riportja arról számolt be, hogy bár délelőtt még jórészt a kórházi oltópont épületén belül várakoztak az emberek, később már kiküldték a vakcinázásra érkezőket az udvarra.
"Odaérkezésünkkor körülbelül 200, többnyire idős ember várta a kórház betegfelvételi bejáratánál, hogy megkapja az oltást. Sokan bottal, járókerettel állták végig a sort, de volt, akit kerekesszékben toltak a hozzátartozói. Két pad van kitéve, hogy aki igényli, le tudjon ülni" - részletezték a tapasztaltakat. A beszámoló szerint katonaegyenruhás férfi irányította a beengedést, egyszerre 8-10 ember mehetett be hőmérőzés és kézfertőtlenítés után. A portál munkatársai szerint ottlétük alatt valamelyest gyorsult a sor, később már csak nagyjából 50 várakozó lehetett az épületen kívül, akik többé-kevésbé tudnak távolságot tartani. Erre kéri a kórház az oltakozókat Később a kórház Facebook-oldalán az alábbi bejegyzés jelent meg, ami ugyan magyarázatot nem adott a kialakult helyzetre, de a poszt alapján abból is adódhatott a probléma, hogy az oltásra érkezőket esetenként több ember is kísérte. "A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban az oltási program ezen a hétvégén és hétfőn (március 15-én) is folytatódik.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Köves út 1. szám alatti, központi telephelyén folyik az oltási program. Az oltandók számát, listáját és az oltás időpontját nem a kórház jelöli ki. Tekintettel arra, hogy a járvány elleni védekezés tömeges oltási fázisban van, ha a nagy számú oltásra váró nem a megadott időpontra érkezik, az torlódást eredményez, ami a várakozási időt megnöveli, az ellátásukat akadályozza. Kizárólag az értesítőben megadott időpontra érkezzetek, korábban senkit nem engednek be az oltópontokra. Az autóval korábban érkezőket arra kérik, az autóban várakozzanak. A mozgáskorlátozott személyt legfeljebb egy hozzátartozó kísérheti az oltóhely bejáratáig, ahonnan kórházi dolgozók segítik tovább. Az oltás előtt a betegfelvételen be kell jelentkezni. Ehhez készítsétek elő a személyi igazolványt, a taj- és lakcímkártyát is, emellett a beleegyező nyilatkozatot kitöltve vigyétek magatokkal. A második oltásra érkezők vigyék magukkal az első oltásnál kapott kártyát és dokumentumokat.
II. épület-Cooper Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet 3. oltópont Uzsoki Utcai Kórház 1. oltópont Róna utcai "B" ép földszinti aula: XIV. Róna utca 196. I-es főbejárat Uzsoki Utcai Kórház 2. oltópont Uzsoki Utcai Kórház 3. oltópont Róna utcai "C" ép földszinti aula: XIV. II-es főbejárat Uzsoki Utcai Kórház 4. oltópont Uzsoki Utcai Kórház 5. oltópont Uzsoki Utcai Kórház 6. oltópont Szent Imre Egyetemi Oktatókórház XI. Tétényi út 12-16. Országos Mozgásszervi Intézet-Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet XII. Szanatórium utca 19. főépület földszint Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet XX. Köves u. 1. Országos Mozgásszervi Intézet / ORFI telephely 3. oltóhely II. Frankel Leó út 25-29., földszint Országos Onkológiai Intézet XII. Kék Golyó utca 5. Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet IX. Albert Flórián út 5-7. 8-as pavilon Országos Korányi Pulmonológiai Intézet XII. Korányi Frigyes út 1. Országos Sportegészségügyi Intézet XI.
Karácsony Gergely: a kormány vegye igénybe az önkormányzatok segítségét az oltásoknál! Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetnél hatalmas sor alakult ki, mégsem fogadja el a kormány a főváros segítéségét, pedig helyiségeket és embert is adnának. "A fenébe is, a kormánynak minden oka megvan a szerénységre! A tömeges oltás nem az, hogy az amúgy is agyonterhelt kórházakban tömegek állnak sorban az oltásért, hanem az hogy üres helyiségekben, például stadionokban sok embert beoltanak" – fakadt ki a Fecebookon Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A főváros már korábban felajánlotta, hogy segít az oltásban, éppen azért, hogy ne alakuljon ki tömeg az oltópontokon. Karácsony a bejegyzésben azt is hozzáteszi: "Nem lehet kicsinyes politikai játszmák része az életünk és az egészségünk. Nincs ellenzéki oltópont, meg kormánypárti oltópont, közös felelősség van. Budapesten is készen állunk új oltópontok megnyitására. Adunk helyet, kínálunk munkaerőt. Vagyis segítséget. Szálljon le a kormány a magas lóról és vegye igénybe az önkormányzatok segítségét!
Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
(1861-1932) magyar író, kritikus, műfordító, az MTA levelező tagja Ambrus Zoltán ( Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28. ) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói álneve: Idem. Ambrus Zoltán Ambrus Zoltán az 1880-as években ( Erdélyi Mór felvétele) Élete Született 1861. Debrecen Elhunyt 1932. (71 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Nemzetiség magyar Házastársa 1894–1921: Benkő Etelka Gyermekei Ambrus Gizella Pályafutása Jellemző műfaj(ok) író, kritika, műfordítás Alkotói évei 1891-1932 Első műve Midás király (1891) Fontosabb művei Giroflé és Girofla (regény, 1901) Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902) A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések 1961) A türelmes Grizeldisz (1978) Kiadói Révai Szépirodalmi könyvkiadó A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrus Zoltán témájú médiaállományokat. Életrajz Szerkesztés Ambrus József és Spett Vilma (Speth Wilhelmina) fia. [1] [2] Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte.
Gyergyai Albert; Szépirodalmi, Bp., 1959 A tóparti gyilkosság. Kisregények és válogatott elbeszélések; sajtó alá rend. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1961 Ambrus Zoltán levelezése; sajtó alá rend., jegyz. Diószegi András; Akadémiai, Bp., 1963 (Új magyar múzeum Irodalmi dokumentumok gyűjteménye) A bazár ég. Novellák, elbeszélések; bev. Pataki Bálint; Irodalmi, Bukarest, 1964 Midas király. Regény; utószó Gyergyai Albert; Szépirodalmi, Bp., 1967 (Magyar Elbeszélők) Solus eris; sajtó alá rend. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1972 (Kiskönyvtár) Midas király. Regény; utószó Bernád Ágoston; Kriterion, Bukarest, 1974 (Magyar Klasszikusok) A türelmes Grizeldisz; Szépirodalmi, Bp., 1978 ISBN 963-15-1136-7 A gyanú; vál., szöveggond. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1981 Színház; vál., szöveggond. Fallenbüchl Zoltán, Szépirodalmi, Bp., 1983 A tóparti gyilkosság. Kisregények; szöveggond. Fallenbüchl Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1986 Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Bokor József (szerk.
2011. január 20. 09:53 (1861-1932) Ambrus Zoltán író, kritikus, újságíró 1861. február 22-én született Debrecenben, Pesten érettségizett. 1878-tól jogászhallgató volt, de doktori vizsgát nem tett. Első írása, egy színibírálat 1879-ben jelent meg a Fővárosi Lapokban, innen datálódik irodalmi pályafutása. 1882-ben a Földhitelintézethez került, ahol főnöke, a szintén íróember Arany László felfigyelt az írásaira, és támogatta irodalmi ambícióit. Arany segítségével 1885-86-ban kilenc hónapot töltött Párizsban, ahol a College de France-ban és a Sorbonne-on hallgatott irodalmi, filozófia, esztétikai előadásokat. Hazatérése után novelláival aratott sikert, 1886-ban az Ország-Világ novellapályázatának egyik nyertese volt. 1890-ben Kiss József mellett A Hét című irodalmi folyóirat alapítója, és a lap meghatározó publicistája lett. Más lapok (Új Idők, Budapesti Szemle) is szívesen közölték írásait. 1891-92-ben a Magyar Hírlapban folytatásokban jelent meg művészregénye, az önéletrajzi elemekben bővelkedő Midas király, a századvégi értékválság regénye.