Skip to content A gazdálkodó szervezetek jövőre kizárólag a cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó tárhelyet használhatják – közölte a NAV. A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a NAV-nál már elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre kötelezettek. Az év végéig képviselőik még használhatják a KÜNY tárhelyet is. A cégkapu felépítése megegyezik a már megszokott ügyfélkapu felépítésével. A dokumentum feltöltése, letöltése és tartós tárba helyezése azonos logikával működik. Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY) | eGov Hírlevél. A cégkapun kezelhetők a hozzáférési jogosultságok és elvégezhetők az egyes, a cégkapu használatához kapcsolódó beállítások. A cégkapus kommunikáció teljes egészében kiváltja a hagyományos papír alapú levelezést. A gazdálkodó szervezeteknek a cégkapu használatához csupán regisztrálniuk kell, amit a szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezhet.
Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY, köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet használhatják. A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Next Post Fekete péntek: a fogyasztóvédelmi szövetség a tudatosságra figyelmeztet hét nov 12, 2018 A fogyasztói tudatosság és a tájékozottság fontosságára hívja fel a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a figyelmet a közelgő Black Friday akciókhoz kapcsolódóan. Arra figyelmeztettek, hogy a nulla százalékos kamatnál is minden esetben meg kell győződni a THM (teljes hiteldíj mutató) mértékéről, ami mutatja, hogy valójában mennyibe fog kerülni a […]
BELÜGYMINISZTÉRIUM NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSÉÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG Elérhetőségek
Az utóbbi két célt szolgáló beruházáshoz adókedvezmény csak akkor igényelhető, ha az erre vonatkozó szabályozást a bizottság jóváhagyja. Ennek legkorábbi időpontja 2007. június 1-je, feltéve, hogy addig a bizottság meghozza a kedvező határozatot. (Emiatt e két célt szolgáló beruházással kapcsolatos adókedvezmény feltételeire a cikk nem tér ki). Adókedvezmény igényelhető a munkahelyteremtést szolgáló beruházáshoz is, amely esetben beruházási értéket a törvény nem határoz meg. Kedvezményezett települési önkormányzatnak minősülnek a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye), a Dél-Dunántúlon (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye), az Észak-Alföldön (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), illetve az észak-magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) található települések. Az Adó szaklap 2007/5-6. Módosult a fejlesztési adókedvezmény szabályozása - Adó Online. számában megjelent, Pölöskei Pálné által készített összeállítás részletesen ismerteti, hogy mely beruházások nem részesíthetők fejlesztési adókedvezményben, foglalkozik az igénylés kérdésével, az adókedvezmény alapjával és mértékével (támogatásintenzitás), az elszámolható költségekkel, valamint részletes számítási példát tartalmaz a jelenérték meghatározásához is.
Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt. 2019. 08. 12. Tisztelt Szakértő! Társaságunk a közeljövőben tervez egy 400 000 000 Ft-os beruházást. Fejlesztési adókedvezményt szeretne igényelni ennek következtében. Középvállalkozásnak minősülő vállalkozás vagyunk, a beruházáshoz már megtörtént a telek vásárlása, viszont a 165/2014. (VII. 17. ) Korm. rendelet szerinti kötelezettségünknek: "az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett elektronikus nyomtatványon bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek az 1. mellékletben meghatározott adatokat" nem tettünk még eleget. Ettől függetlenül a telek értéke beszámítható-e a projekt (hiszen az adásvételi szerződés korábbi lenne, mint a bejelentés) értékébe vagy csak a további költségek válhatnak ebbe bevonhatóvá? Mindazonáltal segítségüket kérnénk abban, hogy az 1. számú mellékletben szereplő adatokat hol tudjuk teljesíteni. EU PÁLYÁZATI PORTÁL - Széchenyi Terv Plusz - Uniós pályázatok. Kell-e igazgatási szolgáltatási díjat (illetéket) fizetni a bejelentésért? Hogyan kell érteni a júniusban kiadott változást e tekintetben, mennyire számít az, hogy idén vagy jövőre kezdjük el megvalósítani a projektet?
Ennek azonban van egy felső korlátja, amit a törvény 50 millió forintban határozott meg. Ebben a kiemelt esetben az adóalapot módosító költségekre jutó adó mértéke de minimis támogatásnak minősül. A vállalkozások saját maguk dönthetik el azt is, hogy az adóalap kedvezményt a felmerülés adóévében kívánják elszámolni, vagy a szellemi termék aktiválását követően az értékcsökkenéssel arányosan több éven keresztül veszik igénybe. A 22/B §-nak megfelelően fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe azoknál a társaságoknál, ahol olyan kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre, aminek jelenértéke 100 millió forint. Fejlesztési adókedvezmény jogcímén egy vállalat a kutatás-fejlesztési projekt költségének egy részét vonhatja le a számított adójából. A fejlesztési adókedvezmény összegét a hatályos támogatási intenzitás mértéke határozza meg (37/2011. (III. 22. ) Korm. Fontos: új rendelet a fejlesztési adókedvezményekről - Adózóna.hu. rendelet). Ez azt jelenti, hogy a vállalatok mérete és a megvalósítási helyszín határozza meg azt a százalékos mértéket, amit a projekt költségekre vetítve megkapjuk azt az összeget, ami levonható az adóból.
Ha a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt. Az utólagos érvényesítés A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni. Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető. () [1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv. ) 29/E. §-a alapján. [2] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021.
Akkor is jár a társasági adókedvezmény a beruházó cégnek, ha a projekt tényleges befejezésének időpontja eltér a befejezés tervezett időpontjától – egyebek mellett ezt tartalmazza az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg. A rendelet, amely meghatározott nagyságú, illetve célú – például munkahelyteremtő – beruházásokhoz rendel társasági adókedvezményt, csak néhány elemében módosul. Marad az a szabály, hogy a támogatás tényállása nem változhat a támogatási időszak alatt. Már az eredeti rendeletben sem számított a tényállás megváltozásának az, ha az eredetileg megjelölt indulástól számított egy éven belül indult el a beruházás, illetve ha számítási hiba vagy elírás volt a támogatási kérelemben. Ehhez járult most az az engedmény, hogy a tényleges befejezés eltérhet a tervezettől. Az eltérésre nem állapít meg mértéket a rendelettervezet. A jogszabály egy másik kiegészítése a könyveit devizában vezető támogatott társaság elszámolható költségeinek meghatározásáról szól. Eszerint az adókedvezmény igénybevételekor a ténylegesen felmerült és elszámolható költségeket az adóév végén érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.