Azért kedves arcu, mert a másvilág színe van már rajta. - Beteg? Gondolhattam volna. - Szívbajos. Kezeltem. Annak a gazdag kalaposnak a fia. - Szegényke! - Nem éri meg a tavaszt. S megszólitotta a fiut. - Hogy vagy Bandika? A fiucska az orvosra emelte bágyadt kék szemét. - Jól, - felelte mosolyogva. De olyan panaszos volt a tekintete, hogy most is előttem van. Tojás – Wikiszótár. Semmi se szomorúbb a beteg gyermeknek a szeménél! Folytattunk a sétánkat a tornácon. - Kár azért a szép gyermekért, - szólottam elgondolkodva. Mondtad a kalaposnak? - Hogy mondtam volna? Az orvos nem jósol essőt sohse. Csak napfényt. Sétánkban ismét a tornác végére értünk, ahol a kalapos beszélgetett. Az orvos elhallgatott. A gyermek ott huzgálta az apja kezét, és rimánkodott neki: - Apám! Szeretnék egy vastojást... egy vastojást... A kalapos úgy tett, mintha nem hallotta volna. Csakugyan volt az arcán valami a fösvények vonásaiból. A soványsága, a szeme kígyói hidegsége, ajka vékonysága. - Apám, - esengett ujra a fiucska, - az a tyúk tojik... ott la... - Elhallgass!
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Előző oldal: A férj meg a feleség vetélkedése « » Következő oldal: A testvérek viszálykodása A lusta ember meg a nyúl Udmurt népmese: Volt egyszer egy lusta ember. Olyan lusta volt, hogy meg sem házasodott. Ritkán evett, ritkán ivott. Csak kóborolt erdőn-mezőn, éhesen, rongyosan. Egyszer, amint éppen az erdőszélen ténfergett, egy nyulat pillantott meg a csalitban. Halkan, lopva közeledett hozzá. A nyúl csak üldögélt, az ember csak álldogált. És így gondolkodott magában: "Elfogom a nyulat, lenyúzom. Bőrét eladom, és egy tyúkot veszek érte. A tyúk tojást tojik, a tojásokat összegyűjtöm. Kotlóst ültetek, az kikölti a tojásokat. A kiscsibéket felnevelem, lesz majd sok tyúkom. A tyúkok sok tojást tojnak. A tojást összegyűjtöm, eladom, és a pénzen egy malacot veszek. A malacot fölnevelem, jó emse lesz belőle. Finnugor népek meséi/Udmurt mesék/A lusta ember meg a nyúl – Wikikönyvek. Az emse megfiadzik, lesz tizenkét malacom. A tizenkét malac megnő, mindegyiknek lesz tizenkét kis malaca. Akkor valamennyit eladom és megházasodom. "
Így beszélt magában a lusta ember, aztán fogta a botját, hogy agyonvágja vele a nyulat. A bot hosszú volt, kettétörte a térdén. - Reccs! - jajdult fel a bot. A nyúl meghallotta a reccsenést, és elillant. Mit tehetett a lusta ember? Ott maradt állva, és a nyúl után bámult. Előző oldal: A férj meg a feleség vetélkedése « » Következő oldal: A testvérek viszálykodása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: gallina: tik, tyúk (Pápai/Bod 289. ), curator gallinarius: tyúkász (uo. 178. ), ornithon: tyúkáſz (uo. 437. Mikor tojik a tyúk 1. ), effeta gallina: tojástúl meg-ſzǘnt tyúk (uo. 227. ), gallina emittit ova: a' tyúk tojik tojományokat (uo. 233. ), pullaſter: tsirke, tík-fi, tyúk-fi, pullaſtra: jértze-tíkotskapulletra: ülö́ kotló tyúk, pullicenus (Lamprid[ius]): tyúk-fiatska, pullities: tík fajzat, akármi fajzat (uo. 508. ) Rövidítések:
Na csirkét is. Sohse vettünk mink pénzen élelmet. A kovács hümmentett. - Ügyes asszony lehetett. Minálunk drága a föstés. Egy koronán alul nem föstenek. A kalapos legyintett: - Az asszony beledobta a kalapot holmi maradék föstékbe. Nem köll a parasztnak se bélés, se szalag. A kovács csodálkozva nézett és hümmögött. A városi főorvost pillantom meg a perronon. Hozzá sétálok. Üdvözlöm. Beszélgetünk. Egyszer oldalt pillant a két iparosra, és azt mondja: - Látod azt a kalapost? - Látom. Mi van rajta nézni való? - Annak a szennyes embernek több a pénze, mint valamennyiünknek, akik itt utazunk az első osztályon. - Lehetetlen! - Tudom. - Dehiszen fölszedi a szivarvéget. - Azért gazdag. Uzsorás, fösvény kutya. Csak a mi bankunkban magzik vagy százezer koronája. Mikor tojik a tyúk eladó. Cigarettát vont elő a zsebéből. A parasztgyerekek mögött, akik a bársonyruhás úri fiut bámulták, egy sápadt fiucska ácsorgott. Csizma volt rajta és ködmenke, de a fején úri kis vadászkalap. - Nézd, - mondottam, - de kedves arcu gyermek! Olasztemplomban láttam egyszer egy fali festményt, egy színehagyott angyalt rajta, akinek a szeme mégis élt... - Ismerem, - felelte az orvos a cigarettáját meggyujtva.
"Olasz akcentusa volt" – mondta Scott a film Los Angeles-i premierjén. "Eltalálta a hanglejtést és az olasz akcentus ritmusát is. Az akcentusa nem orosz. Ugyanez igaz Al és ugyanez Jared esetében. Mindegyikük remekül eltalálta az olasz akcentus ritmusát. Nem szabadna kritizálni emiatt. Gucci ház kritika dress. Még arra is rávett, hogy én is olasz hanglejtéssel beszéljek! " Giannina Facio, a film producere, egyben Ridley Scott felesége szerint sem voltak kifogásolhatóak a hallottak. "Lehet, hogy amerikai olasz, de a gyökerei olaszok. Szóval szerintem az olasz akcentusa magától értetődő volt" – mondta Facio a Los Angeles-i premier szőnyegén. "A kritikusok tévednek! A dialektus coach téved. Háromnegyed részében olasz vagyok, és felismerem a hamis olasz akcentust – és az akcentusa tökéletes volt. A kritikusok menjenek iskolába, és járjanak utána, mert ebben tévednek" – tette hozzá. Gaga annyira komolyan vette a szerepet és az átalakulást a visszautasított, majd gyilkolni is képes feleséggé, hogy többször rosszul lett és hányt a forgatáson, annyira megviselte ez a folyamat a szervezetét.
Nem mondhatom, hogy ne járt volna közel, de útközben valahol mégis kisiklott. Az embernek (legalábbis nekem) folyton az az érzése a film nézése közben, hogy valami hiányzik meg az, hogy ennek ellenére is valahogy túlzsúfolt ez az egész. Túl sok mindent akartak mutatni, és valahol ebbe tört bele a bicskájuk. Gucci ház kritika handbag. Maurizio Gucci (Adam Driver) és Patrizia Reggiani (Lady Gaga) Személyes véleményem Egyetértek azzal az állásponttal, hogy A Gucci-ház nem lett a valaha volt legjobb filmek egyike, mégis túlzottnak érzem azt, amennyire a kritikusok közössége lehúzta az alkotást, hiszen annyira közel sem volt gyenge. Gyönyörűek voltak a díszletek, fantasztikus volt a cinematográfiája és a színészek! Remélem az Akadémia a soron következő Oscar-gálán figyelembe veszi A Gucci-ház szereplőgárdájának alakítását, hiszen úgy érzem, hogy jópáran jogosultak közülük az aranyszobrocskára az alakításuk alapján. Nem tudok egyet érteni azzal a véleménnyel, hogy A Gucci-ház csak egy drága köntösbe bugyolált szappanopera, mert ez a film annál sokkal több.
A hatalomvágy, a pénz mennyire el tudják rontani az embert. Családtagok szúrnak hátba családtagokat érte és miért? Hogy egy kicsit jobban éljen? Ami nekem rendkívüli mód tetszett és elgondolkodtatott, az a film egyik első felében lezajlott jelenet volt, amikor is Patrizia igyekezett rábírni férjét Mauriziot, hogy menjenek New Yorkba és csatlakozzanak bele a családi bizniszbe. Maurizio, aki ismerte a gazdagságot is, láthatóan úgy érezte jól magát, hogy egyszerű munkás emberként tengette minden napjait feleségével, de az iránta érzett szerelméből (és Patrizia manipulációs képességei okán) mégis belement a nő kérésébe, mind tudjuk, hogy mi lett a vége. Teljesen jól bemutatta, hogy a kevesebb néha több. Zseniális alakítást nyújt a Gucci-ház számító viperájaként Lady Gaga - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Ezt a gondolatmenetet követve, talán meg is van A Gucci-ház legnagyobb hibája. Több akart lenni, mint ami. Ha Ridley Scott csak egy családi drámát szeretett volna a világ felé közvetíteni, nem lett volna semmi gond, de ő tovább pörgette a dolgot és a filmtörténelem egyik legnagyobb alkotását akarta elkészíteni.
Az igaz történetek mindig ingoványos talajt jelentenek a filmkészítésben. Fontos úgy összeállítani a sztorit, hogy hiteles legyen a valódi cselekményekhez, de filmként is funkcionáljon azért. A szereplőket alakító színészeknek meg kell ragadnia és fel kell erősítenie egy-egy jellemvonást azért, hogy jól körvonalazódjon a néző számára a karakter jellege, az íveik azonban kötöttek, így ezzel is számolni kell. Ha híres esetekről vagy emberekről van szó, akkor még rizikósabb lehet igaz történetekhez nyúlni. A Gucci-ház pedig remek példa arra, miként lehet egy alapvetően izgalmas történetet igazán uncsin elmesélni. Ridley Scott évek óta el akarta készíteni ezt az alkotást: még a 2000-es évek elején szerezte meg Sara Gay Forden alapjául szolgáló könyv jogait, a projekt azonban sokáig tengődött, hogy végül kész film születhessen belőle. (A mű most a filmmel egyidőben megjelent magyarul is a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A Gucci-ház – kritika - Hírnavigátor. ) Az ezredforduló kezdetén még aktuálisabb lehetett a cselekmény, bár üzenete akár időtlen is lehetne: a családi nézeteltérések, a külső tényezők és a profit hatalmi játszmákhoz vezethetnek a legnagyobb famíliákban is, függetlenül attól, hogy egy középkori nemesekről van szó vagy korunk egyik legnagyobb divatházáról.