Munkácsy Mihály remekműveivel saját kora drámai erejű valóságát vitte vászonra. Mednyánszky László elementáris erejű csavargóképei és tájképei viszont már a Munkácsy-féle hagyomány meghaladását és a valóság más minőségű megragadását kínálják nekünk. A 19. század festészetének egyik meghatározó műfaja a tájkép, amely a század második felében jelentős felfogásbeli és technikai változásokon ment keresztül. A szabadban – a plein air festészet szellemében – festett tájképeken a fény és az árnyék egyre nagyobb szerephez jutott, a színek növekvő jelentőségével együtt. Munkácsy Mihály és Paál László franciaországi tájképeitől Mednyánszky László ködben úszó, sejtelmes tájaiig izgalmas út vezet a kiállításon keresztül. A tárlat kurátorai: Krasznai Réka és Zwickl András A kiállítás együttműködő partnere a Farrow & Ball.
25. Munkácsy Mihály: Ásító inas 1868-1869 Munkácsy Mihály festménye, az Ásító inas, pontosabban az ásító inast ábrázoló fejtanulmány a magyar festészet egyik legismertebb műve. Talán egyetlen kép sincs a 19. századi magyar festészetben, ami ennyire hétköznapi, s szinte illetlen témát ábrázolna: egy ásító fiatal legény szinte zavaró közelségből láttatott arcát. Az ásító fiút aztán Munkácsy egész alakos képen is megfestette. Érdekes azonban, hogy a mester egy-egy arcra, figurára koncentráló tanulmányai sokkal kifejezőbbek, mint a részletekben gazdag végső kompozíciók. Ez a karakteres fejtanulmány is többet mond el az inasévek emlékeiből, mint az egész alakos alkotás, amely életképszerűen ábrázolja a hajnalban ágyából kikelő, nyújtózkodó, nehéz sorsú inast. Az itt látható tanulmány az arcra összpontosítva lényegre törőbben ragadja meg az egyébként hétköznapinak mondható jelenetet. A különféle arckifejezések, így az ásítás helyes megragadása is, régóta az akadémiai oktatás szerves részét képezte.
A Magyar Nemzeti Galériának az utóbbi években megújult állandó kiállításai (a 19. századi művészet – a reformok korától a századfordulóig és a Modern idők) új szempontok alapján, a korszerűbb tudományos szemléletnek megfelelően gondolták újra a 19. század és a 20. század első felének művészetét. Ezt követően vált időszerűvé az utoljára 2012-ben átrendezett Munkácsy-teremsor anyagának újrarendezése is, így a friss koncepcióval átrendezett teremsor lett az utolsó egység a 19. század egészét bemutató, a Magyar Nemzeti Galéria első emeletét elfoglaló állandó kiállítóterek sorában. A merev monografikus csoportosítást az elmúlt években felváltotta egy másik, a művészeket és a műveket kontextusukban, tágabb összefüggések mentén tárgyaló szemlélet. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című tárlaton természetesen továbbra is kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei (mint a Siralomház vagy a Rőzsehordő nő), csakúgy, mint Paál László, Deák Ébner Lajos, Fényes Adolf, Koszta József és Rudnay Gyula alkotásai.
Győr várossá válásának 750-ik évfordulóját gazdag kulturális programokkal ünnepli a folyók városa. Az idei kiállítások közül is kiemelkedik a Munkácsy kiállítás, ami a mai naptól látohatható. A nemzet valaha élt egyik legzseniálisabb festőjének 65 műalkotása érkezett a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumba. Pákh Imre műgyűjtő tulajdonában lévő gyűjtemény egészen kivételes, sőt a frissen megvásárolt alkotásokat is megmutatja a nagyközönségnek, amiket 120 éve nem lehetett látni. A New York-i üzletember az elmúlt évtizedekben mind számszerűségében, mind minőségében a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjteményt hozta létre. A folyamatosan gyarapodó kollekció 2005 óta több mint 40 kiállításon mutatkozott be különböző összeállításban a Pákh Imre által életre hívott Munkácsy Alapítványnak köszönhetően. Munkácsy Mihály Készülődés a papa születésnapjára című festménye a Munkácsy-kiállítás nyitónapján a győri Esterházy-palotában. Fotó: MTI A Győrbe érkező anyag Munkácsy több mint félszáz festményéből és grafikájából áll, amelyet a Mestert ábrázoló műalkotások egészítenek ki.
Életművét a kor ízlésének megfelelően ócsárolták vagy dicsőítették, a műértők azonban mindig is sokra értékelték. Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.
00 - Ebédszünet 14. 00 - Kovács László Erik etnográfus DE: Papp Zsigmond gyomai gazda fényképei a Nagy Háború tábori konyháiról 14. Szonda István etnográfus: András-napi disznótorok az endrődi tanyavilágban 14. 40 - Szünet 15. 00 - Kovács Gyöngyi (Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus): Turizmusfejlesztés a "sajtforradalom" segítségével 15. 20 - Csányi Alexandra (Madzagfalvi Kézműves Sajtok): "Sajttal töltve" - Sajt és gasztronómia 15. Dr forisek péter szabó szilvia. 40 - Kiss Ferenc (Kiss Házisajt Manufaktúra): A nyerstejes sajtkészítés, tradíciók és a jövő Az esemény részletesen Helyszín: Gyomaendrődi Járási Hivatal (díszterem) Cím: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Időpont: 2017. november 24. (péntek) 10:00 – 16:00 Kövess minket a Facebookon!
06 Apr Folytatódik a Science Café, a Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozata, amelyben "Hagyomány és szakralitás - húsvét régen és ma" címmel Bartha Elek, a Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszékének professzora tart előadást. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Felnőtt Pszichiátriai Osztály Nappali Kórházában készült alkotásokból nyílik kiállítás a DE Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete szervezésében. 05 Apr Folytatódik a "Labdarúgás elmélete és gyakorlata" szabadon választható kredittárgy előadássorozata. Első alkalommal rendezi meg a Debreceni Egyetem Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézete a MÜZLI Alumni Party-t, amelyen az egykori és jelenlegi hallgatók találkozhatnak egymással, illetve a hazai és nemzetközi szinten is meghatározó pozíciókban lévő szakemberekkel, a MÜZLI mesteroktatókkal. Folytatódnak a Világjáró Klub programjai a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, valamint a Közművelődési Titkárság szervezésében. Információs Társadalom Kerekasztal a Debreceni Egyetemen. Radics Tamás "Erdélyi-Szigethegység legszebb túrái" címmel tart előadást.
A zsidó oktatás és a zsidó kultúra ismertetése egykor és most, avagy dr. Kardos Alberttől napjainkig címmel tartottak konferenciát vasárnap a civisváros hitközségének székházában. A Debreceni Zsidó Tudományos és Kulturális Kutatóintézet és a Debreceni Zsidó Hitközség közös rendezvényén elsőként Kreisler Gábor, a Debreceni Zsidó Szabadegyetem vezetője tartott előadást az egykori gimnázium múltjáról, majd ezt követően egy korábbi tanulóval, Földes Lászlóval folytatott beszélgetéssel elevenedtek meg az intézmény mindennapjai. A néhai igazgató, dr. Dr forisek péter felesége. Kardos Albert életútját már Heller Zsolt, a kutatóintézet operatív vezetője mutatta be. Dr. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Tanárképzési Központ főigazgatója a történelmi adatközlés és modernitás témakörét járta körbe. A zsidó oktatás és ismeretterjesztés jövőbeni lehetőségeiről Horovitz Tamás, a hitközség elnöke tartott előadást, hangsúlyt fektetve a Debreceni Zsidónegyedre. (Forrás:) A borítóképen: Kreisler Gábor, a Debreceni Zsidó Szabadegyetem vezetője
Címlap Programajánló Hősök Napja Meghívó Gyomaendrőd Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt 2021. május 30-án a HŐSÖK NAPJA alkalmából rendezendő megemlékezésre a Szent Imre Katolikus Templomba 10. 00 Engesztelő szentmise a hősökért A két világhábörú és az 1956-os forradalom áldoataira emlékezik Dr. Forisek Péter egyetemi docens, tanárképzési főigazgató (Debreceni Egyetem) Koszorúzás és a hála virágainak elhelyezése az emlékműveknél (Hősök tere) Az esemény részletesen Helyszín: Szent Imre Katolikus Templom Cím: 5500 Gyomaendrőd, Fő út 1. Időpont: 2021. Dr forisek péter esernyője. május 30. (vasárnap) 10:00 – 11:30 Kövess minket a Facebookon!