A magyar kardvívó az olasz Luigi Samelevel került szembe a tokiói döntőben. Szilágyi Áron simán, 15-7-re győzte le ellenfelét. Szilágy Áronon kívül eddig négy nagyszerű elődjének – Fuchs Jenőnek, Kárpáti Rudolfnak, a szovjet Viktor Krovopuszkovnak és a francia Jean-Francois Lamournak – sikerült megvédenie a címét férfi kardban, de egyéniben a triplázás még senkinek nem jött össze. "Teljességgel hihetetlen. Elképesztő kilenc éven vagyunk túl, kezdve Rióval. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki támogatott. Boldog vagyok, hogy itt állhatok és nyilatkozhatom a harmadik aranyamról" – mondta az M4-nek Szilágyi a döntő után.
Sorozatban harmadik olimpiáján is bejutott a döntőbe a kardvívó Szilágyi Áron, miután 15:13-ra legyőzte a grúz Szandro Bazadzét. A fináléban az olasz Luigi Samelét könnyed vívással, 15:7-re múlta felül, így harmadszor is aranyérmes, ami ebben a versenyszámban korábban még senkinek sem sikerült. Az elődöntőt kissé álmosan kezdte Szilágyi, a döntő elején azonban maximálisan koncentrált, s mire Samele felocsúdott, már 3:0 volt az állás a magyar klasszis javára, sőt 7:1-re elhúzott, ám ezután sorozatban négyszer az olasz talált. Kellett egy idegnyugtató tus, hogy Szilágyi fújhasson egyet. Már csak azért sem lehetett elkönyvelni ekkor Szilágyi újabb címvédését, mert az olasz az elődöntőben 12:6-ról fordított. A pihenő azonban jót tett, az újrakezdés után megint négy magyar tus következett, s bár ezt követően kétszer Samele is eredményes volt, ezt követően újra Szilágyi pillanatai következtek, aki egész egyszerűen ellenállhatatlan volt, mondhatni, leiskolázta egyre inkább reményét vesztő ellenfelét.
A Bibliától egyáltalán nem idegen a sport világa. Pál apostol római polgárként – aki ismerhette az antik olimpiákat – természetes módon szól futásról, öklözésről és vívásról is. Megkülönbözteti azonban a hervadó és a hervadhatatlan koszorút (1 Kor 9, 24). Vallomásai alapján úgy tartom, hogy Szilágyi Áron a hervadhatatlan koszorú várományosa is. A világ messze legjobb kardvívójának köszönhetően most az apostoli igét is hallani vélem: "Vegyétek fel az üdvösség sisakját és a Lélek kardját, amely Isten beszéde" (Ef 6, 17). Forrás: Fabiny Tamás / Facebook Borítókép - Fotó: MTI / Illyés Tibor hirdetés
Egyéniben a mostani sikert megelőzően legutóbb, 1992-ben Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi sportigazgatója tudott győzni. Az előző két londoni olimpián is magyar vívóé volt a kardvívás aranyérme: 1908-ban Fuchs Jenő, 1948-ban pedig a legendás Gerevich Aladár győzött. Az eredményhirdetésre Vangelis híres zenéjére, a Tűzszekerek című film betétdalának dallamaira vonultak be a dobogósok az ExCeL központ vívócsarnokának közepére. A harmadik helyezett orosz Nyikolaj Kovaljov és a második olasz Diego Occhiuzzi köszöntése után a bajnok, Szilágyi Áron ugrott a dobogó tetejére, a csarnok közönsége – leginkább persze annak magyar része – eksztázisban ünnepelte, ő pedig mosolyogva integetett körbe. Ezután – a 2012-es játékokon először – felcsendült a Himnusz, amelyet a 22 éves magyar sportoló megpróbált végigénekelni, bár nem volt könnyű dolga, mert egy kissé gyorsított változat hangzott el. A ceremónia után, a pástról lejövet többek között Szabó Bence és Borkai Zsolt, a MOB elnöke várta Szilágyit, akit feldobáltak a levegőbe.
Győr 750 éves múltjából egy kis szeletet, a röplabdázás 75 évét tárja fel ez a kötet, az 1945. évi első győri röplabdamérkőzéstől 2020-ig – ami az emlékezetben, képekben, adatokban fennmaradt. A szerző a megyei röplabdasport kiemelkedő személyiségeként a témát bennfentesként ismeri. Diák éveiben több sportágban versenyzett, az egyetemen kosár- és röplabda csapatban játszott, 1958-tól a Győri Dózsa Sportegyesület NB. I-es játékosa lett. 1950-ben edzői képesítést szerzett, csapatai NB. II-ben, NB. Könyvkatalógus :: Informatika :: Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány vizsgafeladatai - Bartha Gábor - Farnady Ernő - Hegedűs Attila - | konyvet.hu. I-ben szerepeltek, számos válogatott játékost nevelt, több iskolában is működött utánpótlás nevelőként. Évtizedek óta főtitkára a Győr-Moson-Sopron Megyei Röplabda Szövetségnek, megalakulása óta elnöke a Győri Röplabda Szövetségnek, a Győri Röplabda Clubnak. Sportvezetőként hosszú évek óta tagja volt a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) elnökségének, alapítója és elnöke a Röplabda NB. II. Ligának. 2004-ben elnyerte a Győr Sportjáért Életműdíjat. A győri röplabdasport "leglelkesebb közkatonája és hadvezére", Farnady Ernő (1933-) a sportág hetvenöt évét időrendben haladva ismerteti (események, versenyzők, eredmények), de a száraz adatokat a személyes élményeivel, emlékeivel színesíti.
A közelmúltban köszöntötte Győr tanítóit, tanárait, oktatóit a pedagógusnapi ünnepségen a város. Az ünnepi ceremónia egyik legfontosabb momentumaként átadták a Győr Sportjáért díjakat is. Horváth Pál, 'Pali bácsi' ahogy a győri röplabdások ismerik, vehette át a Győr Sportjáért díjat. A hetvenkét éves edző, játékvezető, korábbi játékos, fiatal kora óta a sportág bűvöletében él, bár gyermekként az atlétika is vonzotta. "1943. május 24-én egy kis őrségi faluban, Pankaszon születtem. A falu általános iskolájában ismerkedtem meg először a sportággal, Kovács tanár úrnak köszönhetően. Ő szerettette meg velem a röplabdát, bár én az elején még az atlétika felé kacsingattam. Az általános iskola után Körmendre kerültem gimnáziumba, ahol már játszottam az iskola csapatában. Ezután Budapesten egy NB II-es együttesben, majd a Vasasban is játszottam. Később a sportba beleszólt a katonaság, így csak 1963-ban tudtam csatlakozni a Zalaegerszeghez, amelynél egészen 1975-ig röplabdáztam. " Horváth Pál tagja volt annak a ZTE-nek, amely a klub története során először játszhatott az első osztályban.